A MEFESZ l956. X. 20-i nagygyűlésének magnófelvétele

/Rádiófelvétel a Magyar Rádió archívumából: D. 565 sz. 1-9. tekercs

dr. Perbiró József: Barátaim, egy egész sereg távirat érkezett. Mielőtt a szervezeti szabályzat megvitatásához kezdenének, Kiss Tamás ismertetni fogja a beérkezett táviratokat.

Kiss Tamás: Az első egy dísztávirat. MEFESZ nagygyűlés, Szeged.
“Fogadjátok forró üdvözletünket és egyetértésünket, harcotokban mellettetek állunk: Budapesti Agrártudományi Egyetem ifjúsága. /Nagy taps/ A második a Mezőgazdasági gépészmérnöki Kar főiskolai hallgatói üdvözlik a szegedi egyetemi hallgatókat: Egyetértünk abban, hogy a DISZ eddig nem elégítette ki az egyetemi hallgatóinak az ifjúsági szervezetekkel szemben támasztott igényeit, az egyetemi ifjúságnak olyan szervezetet kell megteremtenie, amelyek alkalmasak az egyetemi hallgatók politikai, kulturális és egyéb igényeinek kielégítésére. A XX. kongresszus szellemének következetes érvényesítéséért folyó harcban feltétlenül szükség van a munkás-paraszt, értelmiségi ifjúság szoros harci szövetségére, ezért az egyetemi hallgatóknak nem az a feladatuk, hogy kilépjenek a DISZ-ből, hanem hogy a DISZ-en belül teremtsék meg saját, az eddigitől eltérő szervezeteiket, /morgás, fütty/ és hogy ezekkel az új szellemű szervezetekkel segítsétek a DISZ munkáját, és a munkás-paraszt szervezeteket, hogy megtalálják helyüket a haladásért ivott harcban. Az a véleményünk, hogy minden hirtelenkedés és forrófejűség csak azoknak válik hasznára, akik vagy ellenforradalomra, vagy a Sztálin és a Rákosi rendszer restaurációjára törekszenek.” /zajongás/

Az egyetemi hallgatók, akik azt állítják, hogy haladó, értelmiségiektől külön értelmiségi politikát kell folytatni, mely független a munkásosztály és a parasztság érdekeitől /bekiabálás, fejezd be gyorsan, derültség/.

“Főiskolánk hallgatói álláspontjukat a jövő heti Országos Diákparlamenten fogják kifejteni, a melyet az ország egyetemi  hallgatóinak legmagasabb tanácskozó szerveként ismernek el. A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar DISZ Bizottsága”. /zúgás/

Perbiró: Hozzászólások következnek: Az első hozzászóló: Papp Szekeres József a budapesti Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola harmadéves hallgatója. Utána következni fog Mónus Áron matematika-fizika szakos harmadéves hallgató.

Lejtényi András: Az indokolás nem volt még.

Perbiró: Barátaim, a szervezeti szabályzatnak az indokolását még elő fogja terjeszteni Lejtényi joghallgató, és a hozzászólók a rend fönntartása érdekében a szervezeti szabályzathoz szóljanak először hozzá. Hogyha más program-pontunkhoz volna hozzászólásuk, azt hagyják későbbre.

Lejtényi András: Tehát most a pontonkénti indoklás és megvitatás, valamint a szavazás következik. I. fejezet. Szövetség jellege, feladata, célja, l pont a./ bekezdés: A MEFESZ az egyetemi és főiskolai hallgatók széles tömegeinek szervezete, mely magában foglalja a felsőoktatásban részesülő fiatalok összességét.
Indokolása: Szükségünk van egy új szervezetre, amelyik kizárólag a mi sajátos érdekeinket védi. Erre más szervezet nem képes. A DISZ-ben nemcsak az egyetemi ifjúság problémái forognak szőnyegen. Amennyiben tehát például egy ifjúmunkás ügy nagyobb jelentőségű, a mi problémáinkat időben megelőzi. Mi ezt nem minden esetben várhatjuk meg, ha úgy érezzük, hogy sürgős az ügyünk. A DISZ-ben különben is megrendült a bizalom, az új szövetség jelentősége tehát világos. /Taps/

Perbiró: Szavazás következik. Fölteszem a kérdést, hogy az előterjesztett szöveget a nagygyűlés elfogadja-e? Kézföltartással tessék szavazni. Ellenvéleményt kérek. Nincs ellenvélemény. Hát a hozzászólók akkor fejtsék ki az esetleges ellenvéleményüket. Papp Szekeres József következik. Mónus Áron .Szendrei Kálmán! /bekiabálás:  Nincs itt” / Ki kíván hozzászólni? Akkor tessék jelentkezni.

Sersli István IV. éves orvostanhallgató: Kedves barátaim! Kedves diáktársak! Óriási horderejű dolgokat valósit meg ma a szegedi ifjúság. Hatalmas energiák csapnak fel sorainkból most. Olyan erők, amelyeket csaknem egy évtizedig elnyomott a Kelet felé dörgölődző lélektelen döntések. Elfojtották azt a lelkes hangot, amely az ifjúság örökké optimista, tennivágyó, gyönyörű eszméit hirdethette volna. Bilincseket raktak kezeinkre, befogták szánkat, más jelszavakat hangoztattak velünk és a gyűlöletet szították sorainkban. Az árulók serege sötét hangokat éltető jelszavai ütemesen tapsra kényszerítette vastag tenyereinket, úgy kikényszerítette szánkból a ránk erőszakolt  zagyva és sötét hangokat éltető jelszót. /éljenzés, taps/… ifjúsága hatalmas ,szemétre elsöpri e szégyenletes korszak utolsó foltjait is. Gigantikus erővel tör fel felszabadult lelkesedésünk, tenniakarásunk, és ez olyan mély …..indított meg és tart életben ma is, mely elsöpör mindent és mindenkit, aki megpróbálja megállítani azt. Munkánk nem maradhat el eredmény nélkül. Az ifjúságunk okos, meggondolt, higgadt és jogos követeléseinek részben máris eleget tettek, és ez jogos büszkeségre ad okot, mert ez mindannyiunk sikere. ez a siker azonban nem állíthat meg bennünket, hanem igenis kell, hogy még inkább egységesítse erőnket. Hogy még újabb sikereket érhessünk el. Nincs még minden a legnagyobb rendben. Feltételen kárhoztatnunk kell a DISZ-t, illetve azok jelenlegi vezetőit, mert még most sem ébredtek fel, amikor az ifjúság már  ….ja jobb jövőjét, lebontja a föléje emelt …., hogy a tettek mezejére léphessen. Hol van most a DISZ? Az egyetemi DISZ vezetők mit tesznek most? Megmondom. Legtöbbjük megbújik a vihar elől, mert érzik, hogy erősen megáznának, mert az ifjúság bizalmának egy szikrája sincs fölöttük, mely megvédené őket. Jogosan felmerül egy olyan szervezet szükségessége, amely egyesíti erőinket, melynek ….mindannyiunk jogos akarata. Erre a posztra állítanánk a MEFESZ-t. Azonban minden évfolyamon mindannyian évfolyamtagok is vagyunk egyúttal, nemcsak általános ifjúság. Minden évfolyamon megtörtént már ….

Perbiró: Kérem abbahagyni. A szervezeti szabályzathoz tessék hozzászólni. Általános frázisokról most ne tessék beszélni. /nagy zaj/ Majd hogyha kérem szépen sorra kerülnek ezek az általános hozzászólások, akkor hozzászólhat.

Sersli: Konkrét problémát szeretnék mondani.

Perbiró:  Szervezeti szabályzattal kapcsolatban. A rendet fenn akarjuk tartani.

Sersli: Szervezeti szabályzattal, általában a MEFESZ-szel kapcsolatban. /Halljuk!/ Minden évfolyamon az évfolyamok a legbizalomteljesebb embereket választották meg képviselőiknek. Megalakultak az évfolyam DISZ bizottságok. A MEFESZ szervezete nem szól azokról az esetekről, amelyek bekövetkeznek akkor, amikor ezeket az embereket visszahívjuk, és átállunk a MEFESZ-hez. Ezek az emberek kiállnak a DISZ-ért, látják azokat a lehetőségeket, amelyek a DISZ-ben rejlenek. Nem a DISZ-t, hanem a DISZ-nek azokat a vezetőit kell kárhoztatnunk, amelyek nem voltak képesek és most sem képesek az élünkre állni, és képviselni azokat a jogos érdekeket, amelyek fölmerültek. Arról szeretnék hallani, hogy a DISZ  Bizottságok, akik az évfolyamok színe-javát alkotják. /nagy zajongás/. Ez nemcsak az orvos negyedév problémája, hanem  problémája a főiskolásoknak, a bölcsészeknek, a TTK-soknak, a jogászoknak. /Bekiabálás: “Nem igaz”/ Én a negyedéves orvosok nevében beszélek. /nem igaz, akkor hagyja abba/. És idáig sem azokat az embereket, akik vezetni képesek, azok nem fogják tudni  a MEFESZ vezetőségét egy olyan vezetőséget választani, akik az érdekeinket képviseli, pedig erre nagy szükségünk van. Tehát véleményem az, hogy az egyetemistáknak, bizonyos részének kell a DISZ is, és nagy konfliktusokat szülne ez a felemásság, mikor az egyik része a DISZ-be, másik része pedig a MEFESZ-be tömörülne. /zajongás/. Azoknak az embereknek, akiket megválasztottunk a DISZ Bizottságokba, legalábbis megválasztottuk őket és úgy érezzük, hogy ez jogos, azoknak az embereknek bizalmat szavaztunk, és véleményem az, hogy alapvető struktúrában a DISZ is megfelel azoknak a követelményeknek /füttyszó/… /Tömeg: hagyja abba/

Perbiró: Csendet kérek. Megvonom a szót a fölszólalótól, mert nem a szervezeti szabályzathoz szólt hozzá. /Taps, éljenzés/ Van-e jelentkező a szervezeti szabályzathoz? Nevet kérek.

Bari Tamás: Nem a szervezeti szabályhoz óhajtok hozzászólni, csupán ahhoz, hogy mindenki a saját nevében szóljon hozzá, ahogy azt a tegnapi értelmiségi nagygyűlésen is hangoztattuk, és ne évfolyamok nevében, mert ebből az évfolya-mok részéről félreértések adódhattak /Tömeg: helyes, taps/.

Perbiró: Van hozzászóló a szervezeti szabályzat l. pontjához?
Következik a 2. pont.

Lejtényi: b./ bekezdés: Sorainkban részt vesznek a csatlakozó tanársegédek is. Indoklás: Egyes tanársegédek az eddigiek folyamán már bejelentették szimpátiájukat szövetségünk iránt. Jelentős részük komoly, szervezeti életben eltöltött múltra tekinthet vissza, tapasztalataik-tanácsaik nagy segítséget jelentenének számunkra.

Perbiró: Szavazást kérek, elfogadják-e a 2. pontot? Kívánnak először hozzászólni? Tudniillik először, hogyha elfogadja mindenki akkor meggyorsíthatjuk a tárgyalás menetét, és hogyha akad olyan, aki nem fogadja el, az tartsa föl a kezét, akkor annak megadjuk a szót. /zúgás/

Fiú: Nyilvánvaló, hogy a szervezeti szabályzat pontjaihoz mindenkinek hozzá kell szólni. Mindenkinek meg kell mondania a maga véleményét

Perbiró: Van hozzászólás a 2. ponthoz? Ki kíván hozzászólni? Nem kíván senki sem? Elfogadják //Elfogadjuk!/ Ellenpróbát kérek. Elfogadták.

Lejtényi: 2. pont a/ bekezdés: A MEFESZ működésében független szabad szervezet. Elhatározásaiban a tiszta marxista-leninista párt irányvonalát követi. Fellépéseit, döntéseit, határozatait, csakis és kizárólag  a tagság döntő többségének a beleegyezésével hozza. E pontnak az indokolása: Népi demokratikus államunknak fő vezető ereje a párt. A párt helyes utat követ. A XX. kongresszus elvei tisztító viharként söpörték el  a sztálinizmus embertelen, marxizmus-ellenes maradványait. Ez a folyamat helyes, tiszteletreméltó. A MEFESZ-nek is ezen az úton kell haladnia, a párt utján. A MEFESZ  működésének alapelve a demokratizmus, a legszélesebb térre kiterjeszkedően. Ennek értelmében, valamint az egyszemélyi vezetés elkerülése végett határozatainkat csakis úgy hozhatjuk, hogy azt a tagság többsége elfogadja. A felülről jövő utasítgatások káros rendszerének elkerülése végett kizárólag a tagság hozhat határozatot. Kérem a hozzászólást. /Taps/

Perbiró: Hegyi Róbert orvostanhallgató kíván hozzászólni.

Hegyi Róbert orvostanhallgató: A Szervezeti  szabályzatnak ezzel a pontjával kapcsolatban szeretném, hogyha konkretizálnánk a tiszta marxista pártnak a forgalmát. Határozzuk úgy meg, hogy a XX. kongresszus szellemében, mert l950-ben is tiszta marxista pártnak nevezték magukat Rákosiék /taps/

Perbiró: További hozzászólás van? Nevet kérünk.

Szendrei Kálmán III. éves gyógyszerész:
Kedves diáktársaim. Elöljáróban kívánnám hangsúlyozni, hogy messzemenőkig a MEFESZ megalapítása mellett állok. Azonban éppen ez az álláspontom késztet arra, hogy hozzászóljak a szervezeti szabályzat e pontjához. Az utóbbi időben ugyanis elég szűk időről van itten szó, a tegnapi nap és a mai napon hallottam olyan hangokat, hogy elvész. Arról értesültem tegnap a TTK ülésen, hogy a MEFESZ ügye elveszett. /zúgás/ Természetesen jelen nem voltam, éppen ezért véleményt nem is tudok erről bizonyosan.

Valaki: Nem is lehet, mert tegnap nem volt TTK ülés.

Szendrei Kálmán: Azonban kétségtelen, hogy a napokban rendkívül bonyolódik az ügy a MEFESZ körül. Jöttek hozzánk tanácskozásra DISZ vezetők, jön tanácskozásra a Petőfi Kör, jöttek olyan tanáccsal, hogy csatlakozzunk a József Attila Körhöz. A szervezeti szabályzat kimondja, hogy a MEFESZ az egyetemistáknak önálló és független szerve. Ez igen fontos, mivel rendkívül vigyáznunk kell a napokban éppen az ilyen hangokra, hogy csatlakozzunk a József Attila Körhöz, csatlakozzunk a DISZ-hez.

Közbeszólás: Nem ide tartozik.

Szendrei Kálmán: Azonban rendkívül fontos az, hogy ne veszítsük el a helyes politikai általános irányvonalat. Abban az esetben, ha mi alakítunk egy önálló szervezetet, mint a dolgozó, és parasztifjúságnak van már …Nagyon sokat elvesznek a lényegben.

Perbiró: Csendet kérek. úgy látom, hogy a hozzászóló is elveszett a lényegben, mert nem a szervezeti szabályzathoz szól hozzá. Tessék ragaszkodni kérem a tárgyhoz, a pontokhoz. Ha nincs mondanivalója a szervezeti szabályzattal kapcsolatban, akkor kérem tessék hallgatni.

Szendrei Kálmán: A szervezeti szabályzatnak a 2. pontja szól a MEFESZ függetlenségéről. Ehhez a ponthoz kívánok hozzászólni. /zúgás/ Mert nagyon sokak előtt ez még nincsen tisztában, még ma sem. Azt, hogy elfogadták. még nagyon sokan még mindig azt mondják: “Vigyázzunk” stb. Ilyen hangokat nem szabad hogy halljunk.

Perbiró: Kénytelen vagyok megvonni a szót Szendrei Kálmán gyógyszerész hallgatótól, mert nem tartja magát a tárgyalás rendjéhez /Taps/

Lejtényi: Tehát akkor a módosított javaslat ez így fog szólani a szövegezésben. A MEFESZ működésében független szabad szervezet. Elhatározásai a tiszta marxista –leninista pártnak a XX. kongresszus szellemében megállapított irányvonalát követi. Fellépéseit, döntéseit, határozatait csakis és kizárólag a tagság döntő többségének beleegyezésével hozza.- Rendben? /Taps/

Perbiró:  Elfogadják? Ellenpróbát kérek. megállapítom, hogy elfogadja a nagygyűlés.

Lejtényi: 2. pont b/ bekezdés. A kisebbségben maradt vélemény képviselői álláspontjukat nyilvános vitára bocsáthatják. Ennek a pontnak az indokolása: A demokratizmus biztosítéka, hogy a kisebbség véleményét is meghallgassuk. lehetséges, hogy az ő állás …./technikai hiba/ ..hallgatók sajátos érdekeinek védelmét, tanulmányi, szociális, kulturális, politikai és egyéb téren. Érdekeinket mi ismerjük legjobban a mi feladatunk, hogy ezeket képviseljük és ha kell, meg is védjük. E pontnak az indoklása: Rajtunk kívül álló szervezet olyan vezetőséggel, amely nemcsak a mi képviselőinkből áll, nem tudja oly nyomatékkal védelmezni a mi érdekeinket, mint mi. Nem vagyunk kisgyerekek, akik nem tudják megállapítani, hogy mi a helyes, mi a helytelen. Tapasztalatunk az, hogy csak azt tudjuk elérni, amiért megharcoltunk, amit magunk kivívtunk. –
Kérem  a hozzászólást. /Taps/

Perbiró: Van hozzászóló ehhez a szervezeti szabályzat ponthoz? Szót kérek? Kérem, Tessék, neve:

Soós Sándor József. Természettudományi Kar
Hányad évfolyam? fizikai dolgozó.

Soós Sándor József: Itt amit az elvtárs fölolvasott a szervezeti szabályzatban, teljes egyetértéssel elfogadom. De látjuk azt, hogy tényleg helyes és szükséges volt, hogy a magyar ifjúság magára találjon. Mert az az a DISZ, ami egész évben az ifjúságot lehúzta.
Fontos, hogy itt a MEFESZ-et minden körülmények között megvédjük. /viharos taps!/

Perbiró: Felteszem a kérdést szavazásra. Elfogadják e ezt a szervezeti szabályzati pontot? ellenpróbát kérek. Elfogadják.

 

Lejtényi: 4. pont. Feladatunk, hogy harcoljunk az egyetemisták és főiskolások boldogabb jövőjéért, hogy aktívan elősegítsük a párt és a kormány egészséges törekvéseit egyetemi vonalon. Én úgy találtam, hogy ehhez a ponthoz külön indoklás nem szükséges, önmagáért beszél.

Perbiró: Van hozzászóló? Ha nincs hozzászóló, akkor szavazásra teszem föl. Elfogadják ezt a pontot? Ellenpróbát kérek. megállapítom, a nagygyűlés elfogadja ezt a pontot.

Lejtényi: 5. pont. A szövetség célja, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, mely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes sereg. Ne riadjon vissza az igaz szó kimondásától, hanem  képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja /Nagy taps/ E pont indoklása: Sztálin és Rákosi rendszere szellemi nyomorékokat, fejbólintó  jánosokat nevelt. Kíméletlen és embertelen retorziókat alkalmaztak azok ellen, akik a józan ész, az emberiesség hangján mertek szólalni, brutalitásuk, baklövéseik ellen. Durva önkényt, elvtelenséget az önkény előtti szolgai hajbókolást próbáltak több-kevesebb sikerrel belénk nevelni. Le akarták törni az ifjúság lelkében gyökerező szabadságvágyat, galádságaik engedelmes cselédjeit akarták belőlünk kinevelni. A XX. kongresszus szelleme ezeket a szándékokat elsöpörte. Szabad, termékeny légkör jött létre, de a múltban gyökerező maradványok még mindig gátolnak bennünket a kibontakozásban. Ifjúsági szervezetünk célja: kidobni tudatunkból ezeket a maradványokat, népünk, hazánk, a magunk hasznára. /Taps/

Perbiró: Van-e hozzászóló ehhez a ponthoz? Igen? Tessék , nevet kérünk.

 

Mihalik Ferenc: II. éves orvostanhallgató: Adott esetben a MEFESZ követeléseiben képviselje a munkásosztálynak, a parasztságnak és közvetlenül a munkás-és paraszt fiataloknak az érdekeit is. /Taps, “úgy van, éljen”/.

Perbiró: Elfogadják ez az indítványt? /”Igen”/ Van hozzászóló még? Tessék. nevet kérek.

Bucsi Ferenc: III. éves gyógyszerész hallgató. Később akartam valamivel hozzászólni, de követni kell  a problémát, azt hiszem időszerű fölvetni. Valószínűleg olvastátok a legtöbben a Szabad Ifjúságnak a mai számát. Úgy állítja be a tegnapi gyűlésünket, hogy az egy szakadár politikát fogunk csinálni. Összefogtunk, és most már nem törődünk senkivel sem  Azt mondják, hogy nem akarjuk kivenni a részünket abból a megújuló elvi harcból, amely most folyik az egész országban az összes tömegszervezetekben. Javaslom, hogy ezt a cikket, ezt határozottan ilyen formában, és ennek a cikknek az állításait utasítjuk vissza. Mi igenis képviselni akarjuk az egész magyar dolgozók érdekeit. /”Éljen” ütemes nagy taps/.

Perbiró: azt hiszen ebből az egyöntetű vastapsból meg lehet állapítani egyöntetűen azt, hogy a fölszólalóknak az indítványait a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta. Van még hozzászóló? Nevet kérek.

Goda Andor: III. éves orvostanhallgató.: Én azt szeretném javasolni, hogy épp ezeknek a szellemében módosítsuk a szervezeti szabályzatnak ez a pontját. Tehát vegyük bele határozottan azokat a kérdéseket, és hangsúlyozzuk ki. /zúgás/

Lejtényi: Tehát akkor mos így szólna az 5. pont. Azzal az indítvánnyal… – Ja még van?

Bakandi Béla: IV. éves orvostanhallgató: Én azt szeretném, hogy a szervezeti szabályzatból a “hitvány” és “gerinctelen” szót töröljék. ugyanis ezzel megbélyegezzük szerintem a régi értelmiségének azt a rétegét, amely értünk küzdött mindig, csak a jelenlévő párt- és kormányhatározatok ezeknek az egyéneknek a szavát elnyomták. Tehát ezek nem voltak hitványak és gerinctelen értelmiségiek, elvtársaim, igenis, hogy rendes emberek voltak, csak nem tudtak szóhoz jutni.

Lejtényi: Hitvány nincs is benne.

Jancsó Gábor:Pedfős.. A szöveg az igenis megmondta, hogy hitvány és gerinctelen embereket nevelgettünk. Az, hogy ha valakiből nem sikerült ezt nevelni, az az akkori oktatásnak a csődjét jelentette /Taps/

Perbiró: Van még hozzászóló? Tessék a nevet.

Abrudbányai Iván joghallgató: Az lesz a legjobb az előbbi ponttal kapcsolatban, hogy még jobban kihangsúlyozzuk azt, hogy mi egyáltalán nem akarunk elszakadni sem a munkástól, sem a parasztoktól – parasztifjaktól. Javaslom azt, hogy a MEFESZ szervezetén belül építsen ki összekötőket a munkások és parasztok felé. Még ennyit kell a szervezeti szabályzatba belevenni.

Lejtényi: Helyes. ezt majd a szervezeti felépítés tárgyalásakor, jó? Tehát akkor az 5. ponthoz van még valami? tudniillik akkor föl szeretném olvasni, hogy mostan módosítva ez hogy hangzik? Tehát ugye marad az 5 pont: szövetség célja, hogy egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság a nemzet agyát van hivatva képviselni. Ne közönyös passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló, bátor, lelkes sereg. Ne riadjon vissza az igaz szó kimondásától, hanem képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja. – Most a kiegészítés: Adott esetben képviselje a MEFESZ a munkás-és paraszt ifjúság érdekeit is. /Bekiabálás: “minden esetben”!/ Rendben van, szóval minden esetben képviselje a MEFESZ a munkás- és paraszt ifjúság érdekeit is. Jó?

Perbiró: Ezzel a módosítással elfogadják a szervezeti szabályzatnak ezt a pontját? Van még hozzászóló?

Fiú: Az “adott esetben”-t arra kellene javítani, hogy politikai kérdésekben a munkás és ….

Lejtényi: Minden esetben.

Perbiró: Ki kér még szót? Egy bejelentést hallottam, Tokaji Géza tanársegéd kíván szólni. Nem tud bejönni, úgy látszik kiszorult. /nevetés/ Itt van? /Nincs itt./ Akkor fölteszem a kérdést: elfogadják-e ezt a módosítást, és így az új szövegezés szerint a szervezeti szabályzatnak ezt a pontját? /”Elfogadjuk”/  Ellenpróbát kérek. /zúgás/

Lejtényi: II. fejezet  A Tagság: A tagság jogai és kötelességei. l. pont. A MEFESZ tagjává válik önkéntesen minden egyetemi és főiskolai hallgató, aki magáénak vallja a MEFESZ céljait, és kötelezőnek tekinti a MEFESZ szervezeti szabályzatát. E pont indokolása: A MEFESZ demokratikus működési elve megköveteli, hogy szervezetünkben olyanok vegyenek részt, akiknek a szövetség alkotmánya, a szervezeti szabályzat kötelező. Nem kényszeríthetünk viszont senkit arra, hogy ha nincs velünk egy véleményem, csatlakozzék hozzánk.

Perbiró: Kíván valaki hozzászólni? Tessék.

Soós László IV. éves joghallgató: Ehhez a ponthoz annyiban szeretnék hozzászólni, hogy nem értek egyet azzal, hogy mindenki elfogadja a szervezeti szabályzatot. Túlságosan laza megfogalmazásnak tartom, épen azért, mert véleményem szerint legalább tisztázni kéne azt, hogy ki  van benne a MEFESZ-ben. Az egy túl laza megfogalmazás, hogy mindenki, aki ezen a gyűlésen itt van.

Lejtényi: Nem.

Soós László: Adott esetben mindenképpen túlzás lenne azt mondani, hogy ő nem volt benne a MEFESZ-ben.

Lejtényi: Hát ez úgy van az egész szöveg: ,,aki magáénak vallja a MEFESZ céljait, és kötelezőnek veszi a szervezeti szabályzatot”.

Soós: De ki az, aki belép? Az egy laza megfogalmazás, hogy mindenki, aki főiskolai és egyetemi hallgató.

Lejtényi: Nézd, ez gyakorlatilag úgy fest, hogy van egy nyilatkozat, azt aki csatlakozni akar a MEFESZ-hez, aláírja. Aki a belépési nyilatkozatot aláírja.

Soós: Helyes. Akkor ezt be kell venni a szervezeti szabályzatba.

Lejtényi: Tehát akkor ezt egészítsük ki úgy, hogy “kötelezőnek tekinti a MEFESZ szervezeti szabályzatot és aláírja a belépési nyilatkozatot.

Perbiró: Van még  hozzászóló? Szavazásra teszem föl ezt a pontot. Tessék szavazni. Ellenpróbát. Megállapítom, hogy ezt a szervezeti szabály pontot is a nagygyűlés elfogadta.

Lejtényi: Tehát 2. pont. A MEFESZ tagjai bármilyen más szervezetnek tagjai lehetnek. Ennek a pontnak az indokolása: a MEFESZ csaknem valamennyi tagja egyidejűleg a DISZ-nek, az MSZT-nek, stb. Tekintve, hogy célkitűzéseink nagyjából azonosak, a MEFESZ tagság nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyéb ilyen szervezetekben is működjék az illető a MEFESZ érdekeinek a szem előtt tartásával.

Perbiró: Tessék, a neve?

Szalontai György: főiskolás: Azt szeretném kiegészítésül, hogy tagjai lehet minden olyan szervezetnek, amelynek célkitűzései és törekvései nem ellenkeznek a MEFESZ törekvéseivel. /Taps/

Perbiró: Van még hozzászóló? Tessék akkor a választ megadni.

Lejtényi: Hát mondjál nekem egy olyan szervezetet, amelyik ellenkezik a MEFESZ-szel. Tessék.

Szalontai György: A MEFESZ is most alakult meg. Mit tudod te, hogy milyen szervezet fog ezután megalakulni? /”Helyes”, taps/

Perbiró: Van-e valakinek ellenvéleménye ezzel  a bejelentéssel, indítvánnyal szemben? Ha nincs ellenvélemény, akkor a szervezeti szabályzatot ilyen értelemben módosítják.

Lejtényi: Tehát hangzik akkor a II. fejezet 2 pontja ekképpen: a MEFESZ tagjai bármilyen más szervezetnek tagjai lehetnek, melynek célkitűzései nem ellenkeznek a MEFESZ célkitűzéseivel. Jó?

Perbiró: Ebben a szövegezésben elfogadják a szervezeti szabályzat e pontját? Ellenpróbát. Megállapítom, hogy ezt a pontot is elfogadta a nagygyűlés.

Lejtényi: 3. pont. A MEFESZ tagjának joga van a gyűléseken tanácskozási és szavazati joggal részt venni. A vitákon saját véleményét képviselheti, felettük szavazást kérhet. E pontnak az indoklása: A MEFESZ az egyetemi és főiskolai hallgatók szervezete. Minden hallgatónak, illetve a MEFESZ minden tagjának tanácskozási jogot kell adni, biztosítani, miáltal a közvetlen demokrácia elvét biztosijuk. Ugyanez vonatkozik a szavazati jogra is. Elég baj volt eddig azzal hogy a tagok nem merték kifejezni véleményüket. Helyesnek tekinthető tehát az az álláspont, hogy legyen egy olyan nyilvános fórumunk, ahol mindenki szabadon , minden megtorlás vagy esetleges hátrány nélkül elmondhassa véleményét.

Perbiró: Van hozzászóló? Ha nincs hozzászóló, akkor szavazásra teszem föl ezt a pontot. Van ellenvélemény? Megállapítom, hogy a nagygyűlés ezt a pontot is elfogadta.

Lejtényi: 4. pont. A MEFESZ tagjának joga van az összhallgatóság elé vinni bármilyen kívánságot, sérelmet. Felettük vitát kérhet. E ponthoz nem fűztem különös indoklást.

Perbiró: Van-e fölszólaló? Akkor kérem szavazásra ezt a pontot. Ellenvélemény? Nincs ellenvélemény. Megállapítom, hogy a nagygyűlés elfogadta ezt a pontot.

Lejtényi: No most 5. pont. A MEFESZ tagjának jogában áll számítani a szövetség szolidaritására indokolt és jogos esetben. Indoklás: A MEFESZ egyik fő feladata, hogy a legmesszebbmenőkig védelmezze a hallgatóság érdekeit. A szövetséget az egyes tagok összessége alkotja, tehát minden olyan ügyben, mely a szövetség érdekeit, tekintélyét érinti, a tag számíthasson a szolidaritásra. Enélkül az egyes tagok nem mernének olyan javaslattal, határozati vagy követelési indítvánnyal előjönni, mely esetleg az állami vagy pártvezetőség felé irányulna, mint például most is volt az orosz nyelv. Természetesen a MEFESZ nem áll ki olyan esetekben senki mellet sem, ha az illető a törvényekbe, erkölcsökbe, vagy az esetleges egyéb jogszabályokba ütköző cselekményt hajtana végre.

Perbiró: Hozzászólás van? Tessék a rektor urat illeti a szó.

Baróti Dezső rektor: Egyetlen részletkérdésben szeretnék hozzászólni, nem a lényeghez, azzal egyetértek. Itt elhangzott példánk az, hogy a MEFESZ adott esetben nem mer majd olyat követelni, mint a fakultatív nyelvoktatás. Az igazság kedvéért elmondom azt, hogy az egyetemi tanárok, az egyetemek vezetői évek óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel és az a körülmény, hogy az Oktatásügyi Minisztérium ezt habozás nélkül és rövid idő alatt – kétségtelen az ifjúság fokozódó kívánságára – elfogadta, nem kis mértékben összefügg azzal, hogy a határozat elfogadása előtt több hazai nagy egyetem rektora, így Világhy elvtárs, a budapesti egyetem rektora, Gillemot elvtárs a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és jómagam megjelentünk az Oktatásügyi Minisztériumban és kifejeztük azt a véleményünket, hogy a fakultatív nyelvoktatás az egyetemi oktatás elmélyítését szolgálja, és ezen túl kívántunk néhány olyan reformot is, amit az egyetemi ifjúság maga nem vetett föl. Például sokkal határozottabban fogalmazódott meg az általános egyetemi reformnak a problémája, a katonai oktatás felülvizsgálásának a problémája a mi föllépésünkben és a legtöbb egyetem föllépésében. Egyébként érdemben teljesen helyesnek tartom, bár az ifjúságnak kell eldöntenie azt, ami az indokolásban van. Az is helyes, hogy az ifjúság szolidaritása védjen minden fölszólalót, de mondom a példával nem érthetek egyet, és általában véve hadd mondjam el én nem nagyon félek attól, hogy az ifjúságnak az egyetem professzoraival és az egyetem vezetésével sokat kell majd a jogos kívánságairól vitatkozni, hiszen teljes mértékben egyetértünk, és hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy az egyetemi oktatás mai rendszere reformra szorul és a jövőben még további lépésekért is kívánunk harcolni együtt az ifjúsággal. /vastaps/.

Perbiró: Van hozzászóló még? Tessék.
/Technikai hiba – nem érthető/ ….semmiféle eljárás vagy kárpótlásra nem lesz, nem lehet, hogyha a csupán elvi kérdésekben különbözik a MEFESZ véleményétől. Mert az illető előre nem tudja, hogy az ő véleményével egyetért-e a MEFESZ avagy nem, és esetleg ha így fogalmazzuk meg, akkor előfordul, hogy nem ért egyet az illető vele. Bármilyen elvi állásponttal lép majd föl, minden esetben biztosítsuk azt, hogy ha egyetértünk vele – ha nem, ebből semmi kellemetlenség nem lesz.

Perbiró: Kinek van ellenvéleménye ezzel az indítvánnyal kapcsolatban? Tessék?

György I. éves joghallgató: Kivéve, hogyha az illető antidemokratikus nézeteket képvisel. /helyes, helyes/
Más kérdés, hogy az illetőt ezért bántalmazni nem szabad, és semmiféle elmarasztaló eljárást indítani ellene nem szabad.

Fiú: Ezt a javaslatot csak abban az esetben lehet elfogadni, mint ahogy már az előző határozatokban szerepel, hogy beismerve álláspontja helytelenségét, aláveti magát, kötelezőnek ismeri el a MEFESZ  határozatait, mivel hogy 60 százalékos többség ezt elismeri. Mert különben elvi kérdésekben mi nem adhatunk kifejezett menedékjogot az ilyen követeléseknek, mert például fölteheti azt a manapság nevetségesen hangzó követelést, hogy restauráljuk a magyar államrendet. Ezt nem lehet. Szólásszabadság az van, de ugyanakkor téves eszméknek, sőt reakciós eszméknek a MEFESZ keretein belül nem adhatunk helyt, mert evvel az egész MEFESZ-nek a jövőjét veszélyeztethetnénk. /Taps/

Zólyom Antal: joghallgató: Azt hiszem ezen fölösleges vitatkozni, mert Hámor Károly javaslatába beletartozik az, hogy bármilyen esetben a MEFESZ döntse el, hogy állástfoglal-e vagy sem.

Tóth Tibor: III. éves orvostanhallgató. Akármilyen demokratikus elvért is síkraszállunk függetlenül attól, hogy valakinek mi a véleménye. Mert ha valaki véletlenül melléfog, nem tudhatja előre a következményeit, és ha nem is tesszük magunkévá, ki kell érte állnunk a demokratizmus szellemében, hát akkor harcolni. És ha valaki véletlenül melléfog, nem eshet áldozatul a terror eszméjének /Taps, zúgás “a lépcsőn menjenek feljebb”/

Fiú: Szerintem azt kellene, hogy leghatározottabban megfogalmazni a kérdést, hogy elvi kérdésekben ha az illetőnek a véleménye nem egyezik a MEFESEZ kérdésével, ám mondja meg, a gyűlés legföljebb leszavazza. Abban az esetben, amennyiben az illető aláveti magát a közgyűlés határozatának, akkor a közgyűlés egyértelműen védje meg az illetőt esetleges következményeitől annak, amit mondott. De amennyiben az illető csökönyösen ragaszkodik ahhoz, amit akar mondani, nem lehet.

Lejtényi: Hát ez a 3. pontban benne van.

Perbiró: Csak ezt szerettem volna elfogadtatni. Van még hozzászóló?
/Ezt a felszólalót elnyomja a zaj./

Vető Miklós: joghallgató: Helytelennek tartom az előbbi hozzászólást, mert a fennálló jogszabályok, a fennálló erkölcsi szabályok közé tartoznak az elmúlt hat évben olyan szabályok, amelyeket azóta némileg megváltoztattak. Úgy gondolom, hogy ilyen megfogalmazást, ilyen éles elvi elhatárolást, amely mindenféle vitát és hozzászólást megenged, kivéve a fennálló szabályok vagy erkölcsi normák ellen, ezt nem tartom helyesnek. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy valaki nyíltan kiálljon az antidemokratikus, fasiszta vagy népellenes követelések mellett.

/Közbeszólás/: A hozzászólásoknál a kézi mikrofont használjuk legalább ott az asztal körül, tudniillik odakint kiabálnak a lépcsőházban, hogy nem hallanak semmit.

Fiú: Álljanak fel a padokra és beférünk mindnyájan! /zúgás/

Perbiró: Lejtényi joghallatót illeti a szó.

Lejtényi: Tehát akkor nekem volna egy ilyen közvetítő javaslatom, amelyik hát szóval mindegyiknek igazat ad, hogy javaslom, hogy vegyük akkor úgy be a szervezeti szabályzatnak a szövegébe, hogy “A MEFESZ tagjának jogában áll számítani a szövetség szolidaritására és támogatására jogos és indokolt esetben”. Habár én úgy gondolom, hogy ebben benne van, hogy “jogos és indokolt”, de az okokat – tehát a szolidaritás okát – a diák nagygyűlés határozza meg. /zúgás/

Perbiró: Tessék, csöndet kérek /hangosabban!/

Vető: Végezetül vegyük még be a szervezeti szabályzatba azt, hogy MEFESZ tagság megvonása kinek vagy kiknek áll jogában.

Lejtényi: A szervezeti résznél majd.

Perbiró: Van hozzászóló még? Ha nincs hozzászólás, szavazásra teszem föl ezt a szervezeti szabályzat pontot. Ellenpróbát kérek. Ellenvélemény nincs, megállapítom, hogy a nagygyűlés elfogadta ezt a pontot.

Lejtényi: 6. pont. A MEFESZ tagjának kötelessége, hogy minden fórumon és minden más szervezetben, melynek tagja, az egyetemisták és főiskolások saját érdekeit képviselje, azokat védelmezze, kivívásukért harcoljon. Indoklás: A MEFESZ-t azért hoztuk létre, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók érdekeit védelmezzük. Minden MEFESZ tagnak a józan ész szavára hallgatva arra kell törekedni …./zaj, bekiabálás: “Mondjad”! álljatok föl a padokra!/

Perbiró: Csöndet kérek! Csöndet kérek! Tessék talán egy kicsit a padokban összébb szorulni.
Csöndet kérek, folytatjuk a szervezeti szabályzat megvitatását. /”A statikai teherbírása a teremnek nem bír el többet”/ /Menjetek feljebb/

Perbiró: Csöndet kérek, folytasd..
Lejtényi: Tekintve, hogy ez az incidens közbejött, tehát folytatom. A MEFESZ-t azért hoztuk létre, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók érdekeit védelmezzük. Minden  MEFESZ tagnak a józan ész szavára hallgatva arra kell törekedni, hogy ezeket az érdekeket, melyek az ő érdekei is, védelmezze. nem tévesszük szem elől, hogy mindnyájan egyért vagyunk, egy pedig mindenkiért.-
Kérem a vitát.

Perbiró: Hozzászólást kérek. Ha nincs hozzászóló, szavazásra teszem fel. Ellenpróbát kérek. Nincs ellenvélemény. Megállapítom, hogy a nagygyűlés ezt is elfogadta. /Tovább, gyorsabban!/

Lejtényi: 7. pont. A MEFESZ tagjának kötelessége alávetni magát az egyetemista tömegek döntő többséggel hozott határozatának. Indoklás: Ha egy álláspont a vita folyamán alulmarad, ez nyilvánvalóan azért következik be, mert az nem helyes. Ami helyes, mindnyájunk érdeke. Ami mindnyájunk érdeke, annak kivívásáért harcolni kötelező.

Perbiró: Van hozzászóló? Szavazásra teszem föl. Tessék!

Valaki: Nem ehhez szeretnék hozzászólni, csak ahhoz, hogy most már itt van hely, miért nem jönnek föl.

Perbiró: Szavazásra teszem föl a kérdést. Ellenvélemény? /zaj/
Kérem tartózkodjanak.
/hiányos a felvétel./.

Lejtényi:…az egyetemi és főiskolai hallgatóságot. A tapasztalat azt mutatta, hogy a vezetők, különösen az ifjúsági vezetők könnyen hajlamosak erre. A mi megbízottjaink ne vezetők legyenek a szó rosszabb értelmében, hanem az ifjúság akaratának hü és pontos végrehajtói. A felülről jövő utasítgatások rendszere elméletileg hibás, gyakorlatilag helytelen./Taps./

Perbiró: Hozzászólás? / Van hozzászóló? Ha nincs hozzászóló szavazást rendelek el. Ellenpróbát. Nincs ellenvélemény. Megállapítom, hogy a nagygyűlés ezt is elfogadta.

Lejtényi: III. fejezet. Határozathozatali joggal bíró fórumok. Tehát szervezeti felépítés. l pont a./ fejezet, Központi és legmagasabb rendű határozati szervünk a diáknagygyűlés. Ennek a pontnak az indoklása: - illetve ezt a b. /ponttal együtt indokoltam, amelyik szól ekképpen: A diáknagygyűlés határozatai minden MEFESZ tagra kötelező jelleggel bírnak. Indoklás: a diák nagygyűlésen az egyetemi és főiskolai hallgatók összessége van jelen. Határozatait a közös akarat megnyilvánulásaként kell felfogni. Az ilyetén hozott határozatok tehát visszaható erővel bírnak minden hallgatóra nézve.

Perbiró: Hozzászóló? Tessék a nevet bemondani.

Keresztes Béla orvostan hallgató: A MEFESZ országos szervezetté fog válni, és ahhoz nem fér kétség, hogy azzá fog válni. A diákgyűlések hogy valósíthatók meg akkor, amikor a nagygyűlés tudtommal azt jelenti, hogy az egész országos tagságnak a 60 %-a legyen jelen.

Lejtényi: No hát erre a válasz az, hogy a diák nagygyűlés az egy egyetemi centrumnak, szóval az egyetemi városnak a diákjait képviseli ugye? No most hogyha azon a nagygyűlésen ott vannak annak az egyetemi centrumnak a hallgatósága, hát akkor nyilván, hogy azokra kötelező a határozat. Várjunk, még nem vagyunk országos szervezet. Éppen ezért a címre a szervezeti szabályzatnak, hogy ideiglenes. Az ideiglenesség vonatkozik arra, hogy amíg országos jelleget nem öltünk Akkor aztán nyilván lesz egy végleges, amelyik az egészet kifejezi. És különben is ott lesz, ha létrejön a Diákparlament, akkor nyilván hogy az lesz a legfelső határozathozatali fórum. Akkor majd kiegészítjük ezt azzal , hogy ezek nem ellenkezhetnek a diákparlament határozataival.

Perbiró: További hozzászólás? Szavazásra teszem föl ezt a pontot. Ellenpróbát? ellenvélemény nincs. Megállapítom, hogy a nagygyűlés ezt is elfogadta.

Lejtényi: Tehát 2. pont a/ bekezdés. Határozathozatali joga van a kari diákgyűlésnek. Ennek a pontnak az indoklása egész rövid: A kari gyűléseken a kar hallgatóinak az akarata nyilvánul meg. b/ bekezdés: A kari diákgyűlés kötelező határozatokat hozhat kari vonatkozásban, mely határozat nem ellenkezhet a diáknagygyűlés határozatával. E határozatok a kar minden MEFESZ tagjára kötelező jellegűek. Indoklás: Nyilvánvaló, hogy a kari gyűlés határozata, mely az egyetemi és főiskolai hallgatók egyetemlegességének egy töredéke, nem hozhat olyan értelmű határozatot, mely kiterjed az egész hallgatóságra, mert ez nyilván a demokratizmus durva megsértése lenne. Tekintve, hogy az ilyetén hozott határozat a kar hallgatóinak közös akaratából születik meg, a kar összes hallgatója számára betartandó.

Perbiró: Hozzászólást kérek. Tessék.

Soós: Alapvetően kiegészíteném ezt, hogy ez egy negatív megfogalmazás olyan értelemben, hogy nem ellenkezik a szerveknek a határozatával. Ezt oly módon ki kell egészíteni, hogy a felettes szerv ne is másíthassa, és semmisíthesse meg.

Lejtényi: ezt fölöslegesnek tartom, mert végeredményben csak a nagygyűlés semmisítheti meg.

Perbiró: Tessék ott hátul.

Fiú: Ez nem ….amit az előbb mondtál, mert, hogy nincs benne, hogy először a diák nagygyűlés hoz egy határozatot, utána a kari gyűlés. És ha a kettő egymással ellenkezne, pillanatnyilag szakadásra vezetne. úgyhogy ezt nem lehet. Másodsorban a kari gyűlés ülésezik, akkor már tudja, hogy a diákbizottsággal mik a tervei és ezzel ellenkezőt nem. Szóval tudják, hogy mik a terveik.

Székely László: TTK: Nem javaslom azt, hogy módosítsuk ezt a pontot, tudniillik abban, hogy ez a felsőbb szerv határozatával nem ellenkezhet, ebben már az benne van, hogy amennyiben utólag a felsőbb szerv, –tehát az egyetemi diák nagygyűlés,  egy ellenkező határozatot hoz, ezzel a kari határozat nem ellenkezhet, tehát akkor az már semmis. Tudniillik ezen az egyetemi diák nagygyűlésen az a kar is jelen volt, és az is meghozta az ellenkező határozatot.

Perbiró: Van hozzászóló még? Szavazásra teszem föl a kérdést. Hol van hozzászóló?

Mónus Áron: TTK: Javaslom azt, hogy adott esetben, amennyiben a diák nagygyűlésen attól a kartól független hallgató azt látja, hogy a karon hozott határozat ellenkezik a diák nagygyűlés határozataival vagy elveivel, abban a diáknagygyűlés döntsön, hogy valóban fennáll-e ez. Mert előfordulhat, pláne még most a kezdetben, hogy bármelyik karon hoznak olyan határozatot, amelyik ellenkezik a diáknagygyűlés határozatával. Mégpedig azért fordulhat ez elő, mert még ott van  az a szerve, amelyet a DISZ megalakulása óta élesztett, a Rákosi politika, hogy te vagy az ifjúság, a DISZ vezető. És javaslatot tettek és szavazásra tették föl a kérdést, és amennyiben valaki mást mert, ellent mert mondani, az látta a következményeit: például nem kapott rendkívüli szociális segélyt és ehhez hasonlók. Ezek a szervek még ma is megvannak és vigyáznunk kell arra, hogy ezek a sötét alakok /derültség/ akik behódoltak ennek a politikának, nehogy a hatásukat éreztessék. Nem tudnak még a maradi politikából…

Lejtényi: Ez a b. / alfejezetben majd kifejezést nyer /zaj/.

Lány: orvostanhallgató. Mi történik akkor, hogyha két kari határozat kerül ellentétbe egymással? Melyik karnak adunk igazat, vagy milyen alapon? /zúgás/

Perbiró: Csöndet kérek! Hallgassuk meg a fölszólalót.

Hozzászóló ugyanaz: Gondolok itt a tegnapi gyűlésen elhangzott orvos és gyógyszerész ellentétekre. /zaj/ Minden karnak megvan a saját érdeke, és esetleg mondjuk ellentétbe kerül más karnak az érdekeivel.

Egy másik lányhallgató: Szeretnék erre a kérdésre választ adni. ha valamelyik karnak sajátos érdeke van, nyilván a kar dönt eben a kérdésben. És épp az orvosok és gyógyszerészek között nem lehet – mondjuk úgy, hogy – érdekellentét, mert mind a két karnak mások a problémái, és minden kar maga tudja, hogy mik azok a problémái, és orvos-gyógyszerész problémák soha nem ütközhetnek. /Taps/

Lejtényi: Ugyanakkor pedig ez a pont a szövegezése úgy hangzik, hogy: Kötelező határozatokat hozhat, kari vonatkozásban. Tehát olyan vonatkozásban, mely csak a saját karát érinti. Tehát mit tudom én a gyógyszerészet nem hozhat egy kötelező határozatot teszem föl a jogászok vagy pont speciel az orvosok körében ugye. Hát ez logikus.

Perbiró: Van még hozzászóló? Ha nincs szavazásra teszem föl a kérdést. Ellenpróbát kérek. Ellenvélemény nincs. Megállapítom, hogy a nagygyűlés ezt a pontot is elfogadta.

Lejtényi: c./ bekezdés. A kari diákgyűlés javaslatot terjeszthet a diákgyűlés elé, miután azt a kar hat tized része elfogadja. Indoklás: A kari gyűlés határozata a kar többségének akaratát tükrözi. Az így elfogadott határozatot tehát a kar nevében lehet beterjeszteni.

Perbiró: Hozzászólást kérek. Tessék. Nevet tessék mondani.

Enyedi Ferenc: bölcsészkar: az indokolásban teljesen fölösleges…./nagy zaj/

Perbiró: Hozzászólás van?

Lejtényi : /technikai hiba/ …melynek határozatai nem ellenkeznek a felsőbb fórumok határozataival. b./ bekezdés.
A csoportgyűlés határozatai kötelező jelleggel bírnak a csoport MEFESZ tagjai felé. c/ bekezdés. A csoportgyűlés határozati javaslatot terjeszthet a felsőbb határozathozatali fórumok elé.
Én úgy gondoltam, hogy ennél a két pontnál – tehát a 3. 4. pontnál – az elv ugyanaz volt, mint amelyik a megelőzőnél. Tehát fölöslegesnek tartottam külön indoklást fűzni hozzá, hogy ezzel is időt nyerjünk /Helyes/

Perbiró: Van-e hozzászóló? Tessék.

Soós: Általában nem tudok egyetérteni a hat tizedes többséggel  A gyakorlat azt mutatja, hogy általában azokon a helyeken tudták kialakítani a minősített többséget, ahol a dekadencia jelei mutatkoznak. Az 51 %-os szótöbbség az, amit én helyeslek.

Lejtényi: azt majd a 4. pont l. pontjánál tárgyaljuk /Nevetés/

Perbiró: Hozzászóló? Szavazásra teszem föl a kérdést. Ki fogadja el? ellenpróbát. Ellenvélemény nincs. A nagygyűlés elfogadta ezt a pontot is.

Lejtényi: b. alfejezet. A végrehajtás.

Pebiró: Egy pillanatra, hozzászóló van.

Valaki: Nyelvileg nem helyes a felépítés. Tegyünk erre is pontot.

Perbiró: Mi van?
Nyelvileg nem helyes a “határozathozatali”.
Határozati javaslatot tenni valakihez vagy valamihez.

Lány: Korábban elhangzott ez a hozzászólás: munkás-paraszt ifjúsághoz MEFESZ …, és a MEFESZ tagság megvonása kinek és kiknek van jogában. Azt hiszem, hogy azt mondtad akkor, hogy ezt a III. fejezetnél fogjuk tárgyalni. Úgy hogy nem szeretném, ha ez elsikkadna és feledésbe menne. /”Helyes-helyes”/

Fiú: /jogász/ szeretném még azt kimondani, illetve valamelyik ponthoz hozzáfűzni, hogy ez a csoport: a kari vagy pedig a diák nagygyűlés legyen akkor is határozatképes, hogyha mondjuk a tagságnak 60 %-a vagy bizonyos megfelelő százaléka ott van.

Lejtényi: IV. fejezet, l pont. – Tehát most az imént fölvetődött az a kérdés, hogy küldjünk összekötőket a munkás-és paraszt ifjúsági tömegek felé. Hát ezt fogalmazzuk most meg.

/Fiú: A külső emberek halják ezt a problémát?
Többen: Hallják. A mikrofon be van kapcsolva/

Lejtényi: Tehát akkor most beszéljük meg annak a formáját, illetve a szövegezését, hogy hogyan foglaljuk be a szervezeti szabályzatba azt, hogy összekötőket küldünk a munkás- és paraszt ifjúsághoz. Szóval ez mostan hogyan legyen? A szervezetekhez vagy pedig valami más formában. Tudniillik az ő jelenlegi szervezeti formájuk a DISZ. Most hogy csináljuk azt, hogy a DISZ-hez küldjünk összekötőt?

Fiú: Javaslom azt, hogy minden nagyobb gyárba küldjön a MEFESZ összekötőt.

Perbiró: Tessék, még van hozzászóló.

Hozzászóló: szeretném megkérdezni az előző hozzászólótól, hogy hogyan képzeli a gyakorlati megvalósítást. Hogy ….elviszi a gyárba? . vagy hogy? Ezt jó lenne fölmérni.

Abrudbányai: Ez későbbi kérdés, tudniillik a MEFESZ még nem alakult meg véglegesen az egész országban. Ez akkor lenne aktuális, hogyha az egész országban megalakul majd a MEFESZ. Úgy képzeljük ezt el, hogy megalakítják a főiskolák a MEFESZ-t, megalakítanak egy külön önálló szervezetet a parasztok, s akkor ennek lenne nem egy DISZ, hanem egy más egységes átfogó szervezete, így ez a munkások önálló szervezetéhez …/nagy zaj/. Minden gyáron belül a munkások, miután megalakult az önálló szervezet, megalakítanak egy szervezetet a MEFESZ-nek megfelelően.

Lejtényi: Viszont elsősorban a munkás és paraszt fiataloktól függ az, hogy ők létrehoznak-e egy új szervezetet.

Perbiró: Tessék.
………….Sándor: orvostanhallgató: Én úgy gondolom, a Szabad Ifjúság éppen a mai cikkében szakítóknak nevezett bennünket. nem teljes egészében, de mégis ez a helyzet. Mi nem várhatunk arra, míg az ország többi egyetemi székhelyén is megalakul a MEFESZ. Mi már megalakítottuk. Éppen ezért, hogy nehogy úgy állítsák be a dolgozó ifjúságnak, hogy a DISZ-t bomlasztani akarjuk, vagy holmi ellenforradalmat szervezünk, küldjünk ki küldötteket a gyárakba, ahol mindegy hogy a DISZ vagy az ifjúság gyűlést rendez, s ott a  küldötteik ismertetik a MEFESZ-nek minden célkitűzéseit, és leszögezik, hogy a munkás és paraszt ifjúság bármilyen szerepében, akár a DISZ keretén belül akár kívül, tartson valamilyen jogos követeléséért, azt mi mindannyian egységesen támogatjuk. /”Úgy van” taps/

Fiú: Mielőtt azt akarnánk, hogy a gyárakba a munkásokhoz küldjünk képviselőket, először más érdemi székhelyekre kéne küldeni, mert …./zaj/

Mihalik Ferenc másodéves orvostanhallgató: Javaslom azt, hogy az itt elhangzott és elfogadott szervezeti szabályzatot, valamint a határozatokat sokszorosítva szétterjesztjük a tagság között és mi akkor elküldjük majd munkás és paraszt fiatal barátainknak az ország különböző részeibe, hogy tudják azt, hogy mellettük állunk minden komoly érdekképviseletben. /”Úgy van”/. És szeretném azt, hogy ez minél előbb megvalósulna. Napokon belül.

Lejtényi: Választ szeretnék adni.

Mihalik: Szabad Ifjúság nagyon is elkendőzve, és a Dél-Magyarország is nagyon is elkezdőzve terjeszti a mi problémáinkat. /vastaps/

Székely László: IV. éves TTK-s. Javaslom erre vonatkozólag, hogy először is az Egyetemi Tanács küldjön az üzemek felé összekötőket. Emellett, amit az előző javasló javasolt, ezek az összekötők úgy a szervezeti szabályzatunkat, amit elfogadtunk, mind a követeléseinket az üzemekben népszerűsítsék, tehát tudatosítsák az ottani munkásokkal. Emellett természetesen tegyük meg azt, amit ő mondott, tehát osszuk ki a tagságnak. Ők is küldjék el ismerőseiknek. Ezenkívül további javaslatom az, hogy a sajtóban is igenis ott is népszerűsítsük és végezetül ugyanezeket a követeléseinket és programot úgy, ahogy azt már eddig is elkezdtük, küldjük meg az összes többi egyetemnek.
Minden egyetemre több példányban Ezt is hasonlóképpen javaslom megvalósítani mint ahogyan ezt az előttem felszólaló mondta: ki-ki egy más egyetemre járó volt osztálytársainak, barátainak ezt küldje meg.
És az illető azon az egyetemen ezt népszerűsítse. /taps/.

Perbiró: figyelmeztetem, a fölszólalókat, hogy a szervezeti szabályzat rendelkezéseihez szóljanak hozzá, és ne tegyenek olyan indítványokat, amelyek nem tartoznak szorosan a szervezeti szabályzathoz. Ez, amit a Székely természettudományi kari hallgató javaslatként beterjesztett, ez kérem ellentétben van sok jogi szabállyal is, és az egyetemi ifjúságot olyan kalandokba vinné bele, ami nem volna kívánatos. A továbbiakban megadom a szót a rektor útnak, aki ezzel a kérdéssel kapcsolatban néhány bejelentést tesz.

Baróti Dezső: Kedves barátaim! Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy az alakulóban lévő MEFESZ szögezze le a munkás és paraszt ifjúsággal a szolidaritását. Egyelőre úgy gondolom, hogy szervezeti szabályzatba ennél nem is kell több. Azt a kérdést, hogy hogyan vegye föl a kapcsolatot, később lehet szabályozni. Elég a kapcsolat fölvétele igényének a kifejezése. Én azonban tulajdonképpen nem is ezért szólaltam föl, hanem azért, mert jogos panasznak tartom azt, hogy a szegedi egyetemi ifjúság megmozdulásairól a sajtó torzított híreket adott /vastaps/. Ennek a gyűlésnek eddigi komoly lefolyása is meggyőzött arról bennünket, akik itten a professzori kar részéről itt vagyunk, hogy az ifjúság komoly és demokratikus gyülekezetéről van szó. Azt kívánom bejelenteni, hogy magam megpróbálok kísérletet tenni, hogy a budapesti sajtó és az ott lévő barátaim a szegedi egyetemi ifjúság megmozdulásával, annak komolyságához méltó módon mielőbb foglalkozzanak, és elmondhassák az ország közvéleménye felé azt, amit ti kedves barátaim itt igen helyesen és többször is leszögeztetek: azt, hogy az egyetemi ifjúság nem kíván a munkás- és paraszt ifjúságtól elszakadni. Hogy is szakadhatna el, mikor jelentős többségben a munkásosztály és a parasztság gyermekei. /ütemes taps/

Kedves Barátaim! azt is engedjétek meg elmondani, hogy bennem a vastaps nem egészen demokratikus emlékeket ébreszt. /derültség, taps /

Lejtényi András: Felhívom a figyelmet arra a b./ alfejezetnek az 5. pontjára, mely szerint abban benne van, hogy amíg országos jellegűek nem leszünk, addig lesz egy szervező tanács, amelyik fölveszi a kapcsolatot majd ugyebár a megfelelő fórumokkal, amit mondtatok. Tehát akkor javaslom a IIII. fejezet. A. Fejezetének 5. pontját a következőképpen megfogalmazni: Minden üzembe és mezőgazdasági centrumba küldjön a MEFESZ összekötőket, akik az ott levő ifjúsággal felveszik a kapcsolatot.

Közbeszólás: /”Nem, Nem. Most még nem”./

Közbeszólás: A szolidaritást kéne hangsúlyozni.

Lejtényi András: A szolidaritás problémája megint benne van a IV. fejezet 5. pontjában.

Lány: Szeretnék hozzászólni ahhoz, hogy a küldöttek elküldése jelenleg még nem helyes. Ebben a pontban szögezzük le azt, hogy szolidaritást vállalunk a munkás-és parasztifjakkal, de ennél többet jelenleg nem tehetünk. Épp ezért valami ilyen formában szövegezzétek meg ezt is, a szervezeti szabályzatban /Benne lesz./

Fiú: Egy kérdést szeretnék feltenni. Miért nem veszi föl a MEFESZ középiskolákkal a kapcsolatot?

Lejtényi András: Középiskolai problémákba mi nem avatkozunk be. Mert akkor végeredményben az úttörő mozgalmat is fölvehetjük. Mások a viszonyok az egyetemen, és mások a viszonyok a középiskolákban. Valamint a munkásoknál és a parasztoknál is.

Lány: Szeretném ehhez hozzászólni azt, hogy tulajdonképpen azért alakul meg a MEFESZ, hogy sajátos egyetemi problémákkal foglalkozzon. És épp ebben különbözik a DISZ-től. Hogy ha a gimnazistákat, úttörőket és mindenkit magába ölelne, akkor fölösleges egy új elnevezést keresni/Taps, helyes/

Vécsei György bölcsész hallgató: Én támogatom az előttem szóló gimnazistának a hozzászólását. Itt kizárólag kapcsolatról volt szó. A gimnazisták is az egyetemhez fognak kerülni, tehát nekik is kell ismerni az egyetemistáknak a problémáit ezáltal velük kapcsolatot teremtünk, megismertetjük velük az egyetemi hallgatók életét és problémáit. Ez nem jelenti azt, hogy gimnazistákat is fölveszünk a MEFESZ-be. /Taps/

Erdős Sándor gyógyszerész hallgató: Én pedig azt szeretném mondani, hogy  éppen úgy, mint a munkás és parasztfiatalok felé, az indítványoztuk hogy csatlakozzunk az ő harcaikhoz, szolidaritást vállalunk velük, éppen így a gimnazisták felé is ugyanezt tennénk.

Perbiró: Ezt lehet tényleg. /Taps/

Fiú: /Negyedéves biológus:/ A kérdés megoldására javaslom a következőt. Tekintve, hogy egyrészt a városban úgyis különféle hírek vannak elterjedve a MEFESZ-ről, amik nem felelnek meg a valóságnak, hívjunk össze a jelenleg még DISZ képviselőkből az üzemek és a középiskolák  DISZ képviselőivel egy gyűlést.  Egyrészt az itt kijelölt MEFESZ tagok részvételével, másrészt az ő részvételükkel, és ezen a gyűlésen meg lehetne beszélni a kapcsolat fölvételét /zaj/

Fiú: A kapcsolatot föl lehetne venni szerintem a munkás- és parasztfiatalsággal úgy, hogy Szegeden nyilván a MEFESZ-nek lenne egy megbízottja , vagy lesz a MEFESZ-nek egy bizottsága, hasonlóképpen mint ahogy eddig más szervezeteknek is volt  Nyilvánvaló az, hogy nem kell minden gyárba és üzembe összekötőt kiküldeni, hanem készséggel lehetne fogadni bármilyen üzemnek és parasztifjúságnak a küldöttjét, aki valamilyen problémával vagy kérdéssel szeretné felvenni a kapcsolatot a MEFESZ-szel, vagy pedig támogatást kérne tőle. Ezáltal …..a szolidaritást és biztosijuk azt, hogy együttműködünk a munkás és parasztifjúsággal.

 

Fodor Gábor akadémikus: Kedves barátaim, én teljes mértékben egyetértek azokkal a demokratikus célkitűzésekkel, amelyek itt elhangzottak, és rendkívüli mértékben kellemesen érint az a megfontolt és józan hang, amely minden , a szervezeti szabályzat minden egyes pontját és annak indoklását is jellemzi. No most itt a főprobléma ahogy látom az, hogy hogyan lehetne tudomására hozni egyrészt a munkás- és parasztfiataloknak, másrészt pedig a középiskolásoknak azt, hogy ti szolidaritást vállaltok velük. Én úgy gondolom, hogy azon túl, hogy a napi sajtó, mondjuk a budapesti sajtó ahogyan Rektor úr ígérte, foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, de ugyanakkor azt gondolom, hogy helyes lenne a mai nagygyűlésből kifolyólag a vezetőségeteket azzal megbízni – ez persze csak egy javaslat, nem akarok beleszólni az ifjúság szuverén dolgaiba- hogy kommünikét adjon ki, amelyben leszögezi célkitűzéseit, leszögezi szervezeti szabályzatának leglényegesebb alapelveit, közöttük a teljes szolidaritást a munkás és paraszt fiatalsággal. /óriási taps/

Perbiró: Barátaim, ebből a  tapsviharból megállapítom, hogy Fodor Gábor akadémikus bejelentését egyhangúlag elfogadtátok. És megbízzátok ezzel az elnökséget, hogy készítsen egy kommunikét a sajtó számára.

Mielőtt továbbmennénk a felszólalásokban, bejelenten, hogy Halász Péter úr, a Hétfői Hirlapnak a munkatársa, aki jelen van a nagygyűlésen, szeretne …./.elnyomja e lelkesedés: “halljuk, halljuk”, éljen/

Halász Péter: Mindenekelőtt kedves barátaim, engedjék meg, hogy forrón üdvözöljem Önöket. Azonkívül szeretném biztosítani a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét arról, hogy a Hétfői Hirlap holnap megjelenő számában az ország közvéleménye hű képet fog kapni a mai nagygyűlésről. /”Hurrá”! Nagy éljenzés/.

/Szalaghiba/

Lejtényi András: /technikai hiba/… Javaslom, hogy az egész problémát bontsuk két részre. méghozzá az egyiket a szolidaritásunkról biztosítjuk a munkás-, paraszt és középiskolás fiatalokat, ezt vegyük be a IV: fejezetbe, amelyik az egyes rendelkezéseket tartalmazza, a következő szövegezéssel: Szolidaritásunkról biztosítjuk a munkás-paraszt és középiskolás fiatalságot. Rendben van? Tehát ezt elfogadtuk? Helyes. Na most ami a második, ennek a konkrét kivitelezését illeti, ez viszont maradjon meg a szervezeti résznél, méghozzá azzal a szövegezéssel, hogy a MEFESZ összekötőket küld ki a munkás-paraszt és középiskolás…..

Perbiró: Nem. Szolidaritás…

Lejtényi András: Szóval ez nem kell? Jó rendben van, akkor maradunk ennél az előbbi javaslatnál, hogy ezt belevesszük a vegyes rendelkezések fejezet alá. Ezt elfogadjuk?

Perbiró: Ellenvélemény van? Ellenvélemény nincs. megállapítom, a nagygyűlés ezt a szöveget elfogadta. A következő pont tárgyalása következik.

Lejtényi András: No most a következő pont: a b/ alfejezet. Végrehajtó képviseleti szervek l/a. pont. A diák nagygyűlés ülései közötti szünetekben az egyetemi diáktanács képviseli a hallgatóságot. Indokolás: A diák nagygyűlésen hozott határozatokat végre kell hajtani. A végrehajtást – például követelés felterjesztését vagy valami effélét – a több ezer főből álló egyetemista közösség nyilvánvalóan nem végezheti. Ha tárgyalásokra kerül sor, megint nem lehetséges, hogy gyors intézkedések szükségessége esetén az össz tagsággal tárgyalni, már csak technikai okokból sem. Az egyes karok követeléseinek koordinálását szintén el kell végezni, és ezt sokkal egyszerűbb megbízottak  utján.

Perbiró: Hozzászólást kérek. Nincs hozzászóló? Szavazásra teszem föl a kérdést. Ellenvélemény van-e? Megállapítom, hogy …

Fiú: Van ….Tekintettel arra, hogy közben nem értettük pontosan a javaslatot, még egyszer meg kéne ismertetni, nehogy megint szavazógép álljon elő.

Lejtényi András: A diák nagygyűlés ülései közötti szünetekben az egyetemi diáktanács képviseli a hallgatóságot. Elfogadtuk?

Fiú: De mikor hívják össze? Mi határozza meg, hogy mikor hívják össze.

Lejtényi András: A diák nagygyűlést? Egyhónapos időközben. Szóval végeredményben a tagok akaratától függően, viszont rendszeresen egy hónaponként. Jó? Esetleg úgy, hogy a tagság 10 %-ának írásban beterjesztett kívánság alapján. Ez teljesen parlamenti forma.

Soós: Javaslom, hogy bármelyik kar hét-harmados többségének indítványára hívja össze. /”Helyes”/.

Lejtényi András: Jó. Ez már részletkérdés.

 

/I. szalag vége/

 

                                                      -.-.-.-.-.-.-.---.

/II. Kazetta/

Lejtényi András: Ezt nem tartom helyesnek, mert a kisebbségnek a jogait biztosítanunk kell, tehát hogyha egy kisebb társaság akarja, akkor is össze kel. Tehát a 10 % mellett maradunk.

Soós: Szeretném ezt avval kiegészíteni…..

Perbiró: Mindig az illető karnak a létszámához viszonyított 10 %.

Lány: szeretném ezt kiegészíteni avval, hogy ha nincs ilyen kívánság, akkor negyedévenként kötelező legyen összehívni a diáknagygyűlést.

Lejtényi András: Hónaponként. Negyedévenként, vagy havonta?

Tömeg: /”Negyedévenként”!/

Székely László: A negyedévenkénti összeivás mellett foglalok állást, azzal az indoklással, hogy egy ilyen tömeget összehívni havonként, esetleg olyan esetben is, amikor ennek nincsen különlegesen szüksége, véleményem szerint fölösleges dolog. Ez az egyetemisták nagygyülésének a lejáratása lenne, hogy itten fölöslegesen összehívjuk, és mit tudom én egy-két órai álldogálásra késztetjük a hallgatóságnak legalább egy 50-60 százalékát.

Perbiró: Szavazásra bocsátom ezt az indítványt. Tehát úgy, hogy a diák-nagygyűlést negyedévenként hívják össze. Ellenvélemény? Nincs. megállapítom, hogy a nagygyűlés ezt ilyen értelemben fogadta el.

Lejtényi András: Tehát akkor hangzik ez a megszövegezésben így, hogy: A diák-nagygyűlést negyedévenként rendszeresen össze kell hívni. Rendkívüli esetben a tagság 10 %-ának irásbeli kérésére is. /érthetetlen közbeszólás/

Perbiró: Írásbeli. Hát nem tudják a 10 %-ot másképp megállapítani. Hát fölvonulhat a 10 %? Tehát írásban kell letenni ezt az indítványt. Tessék!

Fiú: Amikor szükség lesz a nagygyűlés összeivására, ezt beterjeszti oly módon, hogy megmondja mi a probléma, ami miatt azt össze kéne hívni. Ezt tudomására hozzák a többi évfolyamnak és ezt megszavazzák, hogy emiatt össze kell hívni a nagygyűlést.

Lejtényi: Helyes. Tehát ez a megfogalmazás mehet?

Perbiró: Tehát itt mondjuk úgy mehet, hogy ha egy kar kivájna, akkor a kar hallgatóinak 51 %-a. Jó?
Elfogadja a nagygyűlés ezt így? Ellenpróbát kérek. Ellenvélemény nincs. Megállapítom, hogy a nagygyűlés ilyen szövegezésben fogadta el ezt a pontot.

Lejtényi: b/ bekezdés. Az egyetemi tanács végrehajtó szerv, határozathozatali joga nincs. Indoklás: Ha egy egyetemi diáktanácsnak határozathozatali jogot adunk, fennáll annak a veszélye, hogy életre kap ura a fölülről jövő utasítgatások rendszere, melyet mindnyájan mélyen elítélünk. Az egyetemi diáktanácsnak feladata az, hogy végrehajtsa azokat a határozatokat, melyeket a diák nagygyűlés hozott, melyet az egyetemi és főiskolai hallgatók összessége akart. Mehet?

Perbiró: Hozzászóló? Hozzászóló nincs. Szavazásra teszem föl. Ellenvélemény? Ellenvélemény nincs, megállapítom, hogy a nagygyűlés elfogadta ezt a pontot.

Lejtényi: c./ bekezdés. Az egyetemi tanács a karok három-három megbízottjából áll, melyet általánosan, demokratikusan, titkosan választanak a kari diákgyűléseken. Indoklás: a tapasztalat azt mutatta, hogy kisebb létszámú testület könnyebben és gyorsabban tud dűlőre jutni vitás kérdésekben. A megbízottakat a szövetség működési elvének megfelelően kell megválasztani, ellenkező esetben ellentétbe jutunk önmagunkkal.

Perbiró: Hozzászóló? Tessék.

 

Laszáti László orvostanhallgató. Ehhez a ponthoz szeretnék hozzászólni. Hozzászólásomat és javaslatomat már egyszer a MEFESZ vezetőségének is megtettem, szeretném elétek bocsátani. Ebben az esetben, ha minden kar választ három-három küldöttet abba a nagygyűlésbe, olyan visszás helyzet állhat elő, hogy lesznek évfolyamok, amelyek nem lesznek képviselve. Ebből az következhet esetleg, hogy két évfolyamot képvisel egy ember, vagypedig egy évfolyamot nem képvisel egy ember se. Ennek a következménye az lehet, hogy a vezetőség elszakad attól az évfolyamtól, magyarul elszakad a tömegektől elszakad tőletek. Szerintem még egy hátránya van ennek a dolognak: ugyanis ha minden évfolyam választ, illetve minden kar választ csak három-három küldöttet, az évfolyam nem ismeri annyira egymást, mint a hallgatók egymás között ismerik egymást. Tehát minden kar, minden évfolyam választhatna egy-egy küldöttet abba a gyűlésbe. Ez azt bizonyítaná, hogy sokkal demokratikusabb lenne az a vezetőség. A vezetőség nem tudna elszakadni a tömegektől, még ha akarna, akkor sem. /taps/

Székely László: Szeretnék hozzászólni ehhez a kérdéshez, annak ellenére, hogy már egyszer szóltam Az a véleményem erről a kérdésről, hogy az évfolyamoknak a küldöttei a kari tanácsban vesznek részt. A karnak a küldöttei az egyetemi tanácsban. Az egyetemi diáktanács nem lehet egy tömegszervezet, amelyikben minden évfolyam képviseli magát. Gondolok itten 20 fős évfolyamokra, mint amilyen a TTK-n nagyon sok van. Azt, hogy egyes évfolyamoknak nincsenek képviselőik a diáktanácsban, ennek egyelőre mondjuk még esetleg látszottak hiányai addig, míg a kari diáktanácsok nem jöttek létre. Ellenben a következő pont intézkedik a kari diáktanácsról, és ennek alapján én javaslom a három fő fenntartását.

Perbiró: Lejtényit illeti a szó.

 

Lejtényi András: No most ezzel kapcsolatban, hogy miért állapodtunk meg a hármas számban. Mint az imént Székely is kifejtette, vannak olyan évfolyamok, amelyek 20 főből állnak. Viszont van – most egy másik példára akarok kitérni. A Pedagógiai Főiskola áll három évfolyamból. Az Orvoskar áll hat évfolyamból. Na most hogyha az egyetemi diáktanácsba évfolyamonként választanának tagokat, egy kar-konkrétan az orvoskar – ami mostan távol áll tőlem az, hogy én az orvoskart bármivel gyanúsítanám vagy akármilyen rossz hangulatot akarok kelteni ellene, ez tévedés lenne. Elég az hozzá, hogy amennyiben így választanánk évfolyamonként, egy kar több emberrel lenne képviseltetve a diáktanácsban, ami hát nem vezetne demokratikus …./zaj/

Viszont amennyiben minden karról három-három ember jön be, ezáltal egy kar sem jut az egyetemi diáktanácsban túlsúlyra, a demokratizmus biztosítva van. A megbízottaknak a megválasztásánál természetesen nyilván az a döntő szempont, amit figyelembe kell venni, hogy azokat válasszák, akikről úgy érzik a karok, hogy nyilván a legnagyobb bizalmat lehet belefektetni.
Perbir
: Tessék.

Lány: Én is a hármas szám mellett foglalok állást, mégpedig azért is, mert ha l8 embernél, vagy 20 vagy 21 embernél több van, az megint tömeggyűléssé fajul, és az a pár ember is – már l8 vagy 21 vagy nem tudom hány ember is – nehezen boldogul. Ezt tapasztaltuk annak idején is, amikor a szervezeti szabályt és a többit előkészítettük. És nagyon jól tudjátok amikor mindenkinek van javaslata-ötlete, ezt a karok megbeszélhetik, és élénk kapcsolat lehet a MEFESZ összekötők révén. De a l8 ember vagy 21 bőven elég arra, tehát a hármas szám, hogy mindent letárgyaljon.

Fiú: Ezzel kapcsolatban kétség az orvosi kar részéről azért áll fönn, mert bizonyos mértékig háttérbe szorultunk és az orvoskaron még ez nincs így megoldva. Én nagyon valószínűnek tartom, hogyha az orvoskaron is meg lesz szervezve pontosan a MEFESZ probléma, akkor el fogják fogadni a hallgatók Én is orvostanhallgató vagyok, csak azért mondom.

Laszati László: szeretnék ura hozzászólni ehhez  Szeretnélek figyelmeztetni benneteket megint csak arra, hogy nehogy elszakadjunk, vigyázzatok, nehogy a vezetés elszakadjon a tömegektől  /zaj/

Lejtényi: Az egész probléma meddő azért, mert a diáktanács ez nem határozathozó szerv, hanem végrehajtó szerv.

Laszati: Tehát beleegyezem a többség határozatába.

Perbiró: Szavazás kérünk. Hozzászóló van még?

Fiú: Azt szeretném még kérdezni, hogy ez a választás  mennyi időre szól?

Lejtényi: A választás annyi időre szól, amíg a tagság vissza nem hívja a megválasztottakat. Természetesen minden évben, vagy minden félévben, maximum évenként. Tehát akkor a megbízottakat egy tanévre választjuk. /nagy zaj/ Félévenként válasszuk? Egyévenként.

Abrudbányai: Az egyéves határidő jó, mert minden évben egy évfolyam kimegy, tehát ura kell választani.

Perbiró: Felteszem szavazásra a kérdést, ilyen értelemben elfogadják? Kérem tessék időben jelentkezni, mert sohasem végzünk.

Fiú: Már előtte jelentkeztem. Azzal a módosítással, hogy bármikor vissza lehessen hívni.

Perbiró: Erről volt szó. Fölteszem szavazásra a kérdést. Elfogadja ilyen értelemben a nagygyűlés? Ellenpróbát. Ellenvélemény nincs. Megállapítom, hogy a nagygyűlés ilyen értelemben elfogadta ezt a szervezeti szabályzat-pontot.

Lejtényi: Na most 2., 3., 3., pont együtt ismertetem. 2. pont a./ bekezdés. A kari diákgyűlések határozatainak végrehajtását évfolyamonként választott kari tanács végzi. b. bekezdés: A kari tanácsnak határozathozatali joga nincs. 3.a./ bekezdés: Az évfolyamgyűlések határozatainak végrehajtását az évfolyamon választott kari tanács végzi. b/ bekezdés: az évfolyam tanácsnak határozathozatali joga nincs. 4. pont a./ bekezdés: A csoport gyűlés határozatainak végrehajtását a csoport által választott csoport-megbízott végzi. b/ bekezdés: A csoport megbízottnak határozathozatali joga nincs. Ezeknek a pontoknak, tekintve, hogy elvében azonosak az előbbivel, külön indoklást nem tartottam elvben azonosnak az előbbivel, külön indoklást nem tartottam szükségesnek írni hozzá.

Perbiró: Hozzászólást kérek.

Soós: Nincs az még meghatározva, hogy a karok és az évfolyamok gyűléseit milyen időközönként kell összehívni.

Lejtényi: Ezek helyi speciális problémák, ezekre  a szervezeti szabályzat nem terjedhet ki.

 

Perbiró: Szavazásra teszem föl ezt a kérdést. Ellenvélemény? Megállapítom, hogy ellenvélemény nincs, a nagygyűlés elfogadta ilyen értelemben.

Lejtényi: 5. pont Amíg a szövetség nem bír országos jelleggel, az egyetemi diáktanács mellett működő szervező tanács veszi föl a kapcsolatot az ország többi egyetemistájával a szövetség kiterjesztésére. E pontnak az indoklása: célunkkal ellenkezik szűk kör provinciális szervezet létrehozása. Mozgalmunkat ki kell terjeszteni az ország összes egyetemistájára és főiskolására. A szervező tanács feladata kizárólag arra specializálódjék, hogy felvegye a kapcsolatot velük, az erre vonatkozó ügyeket érdemben intézze, működéséért felelős legyen az összhallgatóságnak.

Perbiró: Hozzászólás van-e? Tessék kérem. Szavazásra teszem föl a kérdést. Hol van hozzászóló?

/Nem érthető/

Lejtényi: Ja össztagságnak, igen.

Perbiró: Szavazásra teszem föl a kérdést, hogy ezzel a módosítással elfogadja a nagygyűlés? Ellenpróbát? Ellenvélemény nincs, megállapítom, hogy ilyen értelemben módosítva a nagygyűlés elfogadta ezt a pontot.

Fiú: Szeretnék valamit mondani, amiről egészen megfeledkeztünk. Hogy ez a tanársegédek problémája. Az egyetemi tanácsban a tanársegédek ezek szerint képviselve nincsenek.

Lejtényi: Hát ha megválasztják őket, akkor képviselve vannak.

Lány: Nem kellene azt, hogy ők is hány embert küldhetnek?

Lejtényi: Dehogyis, hát beszámítanak a kari …

Fiú: Javaslom, hogy a tanársegédek az illető szak évfolyamához vagy karjához tartoznak.

Lejtényi: Ez természetes.  IV: fejezet. Vegyes rendelkezések:
Határozatképes a gyűlés ha a tagság 60 %-a jelen van. Ennél nincs különös indoklás.

Fiú: A tagság 60 %-a van jelen. Akkor tehát az általános, a teljes többség kell. Tehát a jelenlévők 60 %-a talán?

Perbiró: Kedves barátaim, itt két kérdést kell megvizsgálni. Más kérem a határozatképesség, a nagygyűlés határozatképessége, és más, az, mikor lehet érvényes határozatot hozni. Tehát a határozatképességhez szükséges a tagság 60 %-ának a jelenléte, a határozathozatalhoz pedig a jelenlévő tagság 51 %-a. Tehát egyszerű szótöbbséggel hozzák a határozatokat. Elfogadja a nagygyűlés ilyen értelemben? Ellenpróbát kérek. Ellenvélemény nincs, megállapítom, hogy a nagygyűlés ilyen értelemben fogadta el ezt a pontot. Kinek van ellenvéleménye? Tessék.

Fiú: Csak ahhoz van ellenvéleményem, hogy a többség ,azt az 51 %-ot keveslem.

/Hiányos felvétel/

Fiú: Ehhez a ponthoz még annyi kiegészítést szeretnék fűzni, hogy a közgyűlés csak abban az esetben fogadja el, hogyha a DISZ is hajlandó egy MEFESZ tagot megtűrni az ő közgyűlésein, mert ha a DISZ elismeri a MEFESZ-t, akkor köteles megtűrni a saját gyűlésein.

Lejtényi: Helyes.

Perbiró: Kedves barátaim, közben távirat érkezett. Engedjétek meg, hogy felolvassam a távirat szövegét. Szegedi Tudományegyetem MEFESZ diákbizottsága Szeged. Tájékoztassatok bennünket, sok sikert és üdvözletünket küldjük. A Műszaki Egyetem hallgatói. /Hatalmas taps/
Újabb távirat: A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola II. évfolyam gyűlése megtárgyalta a szegedi egyetemisták 12 pontba foglalt határozatát. Az évfolyam a l2 pont követeléseivel egyetért, és kérjük, hogy a 3. pontba az egyetemi reformok közé vegyék be a diákjóléti intézmények: kollégium, menza, ösztöndíj, stb. sürgős felülvizsgálatát. A szombati nagygyűlésen adminisztrációs intézkedések miatt nem kaptunk teherautót, mert személyszállítási engedély nem volt, így nem vehettünk részt. A MEFESZ ujjászervezésével egyetértünk, és támogatjuk. Ezúttal küldjük forró üdvözletünket, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola II. évfolyama. /Nagy taps/

Perbiró: Szavazásra teszem föl a kérdést, hogy az előbb előterjesztett szervezeti szabályzat pontot elfogadja-e a nagygyűlés. Ellenpróbát kérek. Ellenvélemény nincs, megállapítom, hogy a nagygyűlés elfogadta ezt a pontot is.

Lejtényi  3 pont. Amint szövetségünk országos szervezetté válik, legfelsőbb határozathozatali szervünk az országos diákparlament lesz. Indoklás: A diákparlament az ország valamennyi egyetemi és főiskolai hallgatójának akarat-megnyilvánulási fóruma lesz.

Perbiró: Hozzászólást kérek. Tessék.

Fiú: Ezt annyiban nem helyeslem, hogy a diákparlamentbe azok az egyetemek is csatlakoznak és részt vesznek, amelyek nem csatlakoznak a MEFESZ-hez. Tehát a MEFESZ nem fogadható el…..

Lejtényi: Olyan nem lesz. Ez kizárólag a MEFESZ-nek a diákparlamentje lesz.

Perbiró: Van hozzászóló még? Szavazásra teszem föl a kérdést. Ellenpróbát kérek. Ellenvélemény nincs, elfogadja a nagygyűlés ilyen értelemben.

Lejtényi: Amint szövetségünk országos szervezetté válik, legfelsőbb határozati szervünk az országos MEFESZ parlament lesz.  4. pont. A diákparlament összetételét, általában egész működésének elveit az egyes egyetemek diák-nagygyűlésein kell majd meghatározni. Indokolás: Elsődleges az átfogó egyetemista szervezet létrehozása. És majd utána aztán megtárgyaljuk, hogy ….tehát először csináljuk meg az össz-szervezetet, és amikor már minden egyetemi centrumban megvan a MEFESZ, akkor majd tárgyalunk velük egységesen, és hát koordinálva az álláspontjainkat a legfelső szervünkről. Rendben van?

Perbiró: Van ehhez hozzászólás? Szavazásra teszem föl a kérdést. Ellenpróbát. Ellenvélemény nincs, megállapítom, hogy a nagygyűlés ezt elfogadta.

Lejtényi:  5. pont. A MEFESZ szoros baráti és kölcsönös támogatói viszonyban akar állni a DISZ-szel. Ennek a pontnak az indoklása: A MEFESZ az egyetemisták és főiskolások szövetsége, nem szakad el, nem áll szemben testvéreivel, a munkás és parasztfiatalokkal, akinek jelenlegi szervezeti formája a DISZ. Nincsenek ellentétes követeléseink, csak más irányúak.

Perbiró: Van hozzászóló? Szavazásra teszem föl. Ellenpróba? Ellenvélemény nincs, megállapítom, hogy a nagygyűlés ezt is elfogadta.

Lejtényi: 6. pont: A MEFESZ szervezeti és működési alapelve, a tökéletes demokrácia, mely a XX. kongresszuson elhangzott vezérelvek szerint nyer kifejezést. Az egyszemélyi vezetést a legszélesebb tömegek vezetésével, a dogmatizmust, a vélemények és elképzelések szabad termékeny harcával cserélte fel. E pontnak az indokolása: láttuk a személyi ….

Közbeszólás: Nem kell indokolni. Hozzászólás van?

Fiú: Nem közvetlenül ehhez, hanem egy újabb vegyes intézkedési pont javaslatom van. Mint ahogy állást foglaltunk az egész magyar ifjúsági szövetség mellett, ugyanúgy foglaljunk állást a nemzetközi ifjúsági diákszövetség mellett. Mi is támogassuk őket, és ugyanakkor kérjük a nemzetközi diákságnak a támogatását mozgalmunkhoz. /taps/.

Perbiró: Ebből a tapsból megállapítom, hogy ez az indítvány is lelkes egyhangúságra talált, úgyhogy a szavazásra nem is teszem föl. Egy újabb indítványt tesznek.

Fiú: Javaslom azt, hogyha a MEFESZ az országos jellegű egyetemista szervezet lesz, akkor kérjük fölvételünket az DIVSZ-be. Tehát a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségbe. /taps./

Fiú: Szeretnék javaslatot tenni. Minden egyes szervezet, ami a világon létezik, anyagi bázissal bír. Nem hallottunk a szervezeti szabályzatban egy szót sem arról, hogy mi ennek a szervezetnek az anyagi bázisa. Tehát nyilvánvalóan kell neki.
/Kell //zaj/

Fiú: Majd akkor, hogyha országos szervezet lesz, akkor a MEFESZ diákparlament hivatott dönteni, mi a szegediek, nem dönthetünk ahhoz, hogy a többi egyetemek …..

Perbiró: Kedves Barátaim, engedjétek meg, hogy ehhez én is hozzászóljak. Nem akarok beleavatkozni a ti dolgotokba, de valóban ez egy nagyon fontos kérdés, mert valami vagyoni alappal rendelkeznie kell az ifjúsági szövetségnek Egy olyan értelmű szövegezést javaslok, hogy a szövetség – tehát a MEFESZ – a tagjaitól tagdíj-hozzájárulást kér, ennek a mértékét a diákparlament fogja megállapítani. Amennyiben elfogadjátok, szavazzatok kézfelemeléssel. Tessék.

Fiú: Nekem az a véleményem hogy a MEFESZ-nek szegedi viszonylatban addig is szüksége van anyagi alapra. Például hogy mást nem mondjak, határozatba vettük, hogy nyomtatványokat fogunk kibocsátani.
Ehhez is anyagi alapra van szükség. Tehát szavazzunk meg most ideiglenesen egy tagdíjat.

Fiú: Mindenki az anyagi állapotához mérten járuljon hozzá ehhez az alaphoz. /”Nem” tömeg/

Fiú: Én azt javasolnám, hogy mindjárt a fölvételkor, ha valaki aláírja azt a felvételi ívet, az fizessen be nem tudom 2 Ft-ot vagy valamit, hogy az anyagi bázist megteremtsük. /Taps/

Boda Andor orvostanhallgató vagyok: Tekintettel arra, hogy most pillanatnyilag lenne szükség pénzre, én javaslom azt, hogy pillanatnyilag szavazzuk meg azt, hogy ki-ki tegyen oda pénzt. /”Nem, nem”/

Lány: Ha már ilyen formában oldjuk ezt meg, sokkal célszerűbb és ésszerűbb az, hogy minden évfolyam megválasztja a maga MEFESZ összekötőjét vagy bárminek is nevezzük, és annak fizeti be ezt az összeget Az pedig eljuttatja a diáktanácshoz.

Lejtényi: No de mennyit?

Ugyanaz a lány: Hát amennyit az évfolyam egyelőre jónak lát, vagy pedig az egységes diákgyűlés most határozza el, hogy mennyit.

Fiú: Szeretnék ehhez hozzászólni. a DISZ se a DISZ  tagdíjakból tartotta fenn magát. Mi az egyetemen jogutódai vagyunk a DISZ-nek, minden anyagi bázist a DISZ-nek az egyetem keretén belül átveszünk. Eddig is támogatták a DISZ-t, ezúttal a MEFESZ-t támogassák. /éljenzés/.

Fiú: Viszont például a kommünikét azt rövidesen, akár holnap már meg kell szövegezni, és sokszorosítani kellene.

Lejtényi: Nem kell sokszorosítani, egy példányban kell megcsinálni.

Lejtényi: ezt az újságok hozzák. Nem kell hozzájárulás. Kibocsátjuk a kommünikét és ezt a sajtó hozza.

Halász Péter újságíró: A hírlap nem közölheti teljes egészében a kommunikét természetesen, vagy a szervezeti szabályzatot, mert megtöltené ezzel az egész újságot. Ám helyesnek tartanám, hogyha egy kis kommünikét akarnak megszövegezni, akkor ám nézzük meg együtt, hogy az hogy közölhető a lapban. De nem tudom, hogy több-e , kommüniké közlése egy lapban, mintha egy színes és hü beszámoló ennek a mai nagygyűlésnek a jelentőségéről /”Inkább beszámoló”/. Sok kommünikét olvasunk az utóbbi időben. A kommünikék általában nem színes és élvezetes olvasmányok. Helyes lenne, ha most térjünk vissza az újságíráshoz. Ezért vagyok itt, hogy ezt visszaadjam és tükröztessem az olvasók felé.

Székely László: Az egyik dolog az amiről szeretnék szólni, hogy igaz, hogy mondjuk a kommüniké kiadása nem kerül pénzbe, de bizony például az, hogy egyesek már felvették a kapcsolatot más egyetemekkel úgy, hogy oda elmentek , ezt saját költségükön tették. A másik kérdés pedig, hogy ezen felül valamiképpen biztosítani kellene azt, hogy a jelenleg is meglévő egyetemi kulturális és sport-alapnak legalábbis a szétosztásába beleszólhasson valamennyire a MEFESZ. Ezzel mondjuk a kulturális és sport alapot össze lehetne jobban hangolni, mint ahogy az jelenleg van, hogy a karokon osztják széjjel.

Perbiró: A rektor urat illeti a szó.

Baróti Dezső: Szabad? Kedves Barátaim! Hogy esetleg ne vitatkozzunk fölöslegesen erről a kérdésről, később akartam megtenni ezt a bejelentést, de megteszem most. Én a magam részéről a MEFESZ megalakulását de  facto elismerem, és az ifjúságnak az itt megjelent demokratikus gyülekezetét a szegedi ifjúság képviseletének fogadom el, mindezt az egyetemi tanács elé fogom terjeszteni. A MEFESZ-nek a létrejövetele  természetesen számos bonyolult jogi problémát vet föl, aminek az eldöntésére én egyedül nem vagyok hivatott. Így például az egyetemi kulturális és sportalap további sorsa és még számos más kérdés. A MEFESZ-nek az egyetemi élet egészébe való beleillesztését már hétfőn az itteni egyetemi diáktanáccsal való tárgyalás során el fogom kezdeni és velük együtt fogjuk megállapítani a MEFESZ-nek azt az átmeneti helyzetét az egyetemen, amely természetesen csak akkor legalizálódhat, ha a Belügyminisztérium jóváhagyja a MEFESZ alapszabályait. Én megígérem, hogy a MEFESZ-nek az itt kialakított szervezetét a magam részéről pártolólag fogom eljuttatni az illetékes oktatásügyi miniszterhez és általában véve segíteni fogom a MEFESZ törekvéseit, mert meggyőződtem arról, hogy egyetemünk ifjúsága komolyan foglalkozik az őket érintő kérdésekkel és hiszem azt is, hogy az egyetemi diáktanács segíteni fog engem abban, hogy az egyetemen a következő napokban, a következő hetekben teljes nyugalom és rend legyen. Ez azért is fontos, mert például a fakultatív nyelvoktatással kapcsolatos intézkedések és számos más, az ifjúság kívánságait teljesítő intézkedéseknek a végrehajtása csak akkor lehetséges, hogyha az egyetemi ifjúság teljes fegyelmezettséggel segít az egyetem azon vezetőinek, akik egyetértenek az ifjúsággal, és akik el se tudják képzelni az egyetemet az ifjúsággal való együttműködés nélkül. Hiszem és minden amit eddig hallottam meggyőz arról, hogy a szegedi egyetemi ifjúság érett ahhoz, hogy a maga ügyét vigye, de érett ahhoz is, hogy az egyetemen a tanulmányi fegyelmet, és mindazt ami az egyetemi munkának, a további nyugodt egyetemi munkának feltétele, meg tudja valósítani.  Éppen ezért ne vágjunk most elébe az egyetem, az egyetemi tanács és MEFESZ viszonyának a további megbeszélésébe – mondom erre dönteni és egyedül nem is vagyok illetékes -, azt hiszem hogy a továbbiak elintézéséhez teljesen elegendő az, hogy én a magam részéről a diáktanáccsal az összes szükséges intézkedéseket a legnagyobb rokonszenvvel, és az ifjúság iránt érzett legnagyobb szeretettel fogom a továbbiakban napirendre tűzni. /taps/.

Fiú: Az újságíráshoz, illetve avval kapcsolatban szeretném még kérni azt, hogy az érkezett táviratokat közölje az újságban. Nem szöveg szerint, hanem karok szerint, hogy lássák az országban azt, hogy /zaj, taps elnyomja/.

Perbiró: Kedves barátaim, a hozzászólásokat megszakítjuk egy rövid időre és átadom a szót a Dél Magyarország szerkesztőjének.

Markovits Tibor DM szerkesztője:  Csak néhány szót szólnék. Nehezen tudtam bejutni, azért ilyen soká értünk ide. A Dél Magyarország teljes mértékben egyetért azzal a követeléssel, amit a szegedi egyetemi ifjúság kér és javasol. Kétségtelen, hogy igen rövid  formában közöltük a megelőző gyűlésről szóló hírt. Úgy határozott a szerkesztőbizottság, hogy a holnapi lapban a szegedi egyetemi ifjúság pontokba foglalt követeléseit és javaslatait teljes egészében közöljük. Közöljük az itt lefolyt mai gyűlésről szóló tudósításunkat is. A vezércikkben foglalkozunk az itt lefolyt és a megelőző napokban lefolyt eseményekkel külön. A József Attila Körről szóló tudósításunkban is foglalkozunk az ott elhangzott fiatalok szavaival, elmondásaival, alapkövetelésekkel, a MEFESZ-szel. Ez az, amit óhajtottam volna közölni. /nagy taps/. A vezércikkben még elöljáróban azt is közöljük, hogy kérjük a nagyobb példányszámot, a nagyobb terjedelmet. Az újság hasábjai nincsenek  gumiból – szoktuk újságíró nyelven mondani. Úgy szoktuk emlegetni, hogy hat hasáb, az hat hasáb, egy sorral sem több. Aki esetleg a mai lapot látta, hogy sok mindent kellett közölni, és mily kevés hely van. Számok, apróhirdetés. Hát nem lehet többet betenni mint amennyi belefér. Éppen ezért a lehetőségekhez képest minden eseményt közlünk, és a MEFESZ programjával kapcsolatos itteni események részleteit, ha nekünk kezünkbe jut majd az a határozati javaslat, amely a szervezeti szabályzatot elfogadja, annak is részleteit. Ha nem is a holnapi lapunkban, mert mondjuk minden nem fér egy lapban, de a következő számban közöljük. Vagyis egy szóval: teljes egészében egyetértünk a javaslatokkal, és ami tőlünk telik, azt a holnapi lapban mondjuk ki minden különösebb önkritika nélkül. /nagy taps/

Perbiró: Folytatjuk a hozzászólásokat. Tessék.

Fiú: A DISZ arra lett volna hivatott, hogy az ifjúság érdekeit képviselje. Mindenekelőtt az egyetemi ifjúság érdekeit képviselje. Mindannyiunk előtt világossá vált, hogy ezt a feladatát nem teljesítette.

Abrudbányai: Az egyetem életében , rádöbbentünk arra, hogy egymásra találunk, mert az érdekeink azonosak. Szeretnék-. és azt hiszem, hogy egységesen szeretnénk, hogyha a helyenként még meglévő jogász-orvos ellentéteket gyökeresen kiirtanánk és véglegesen baráti jobbot nyújtanánk egymásnak /nagy lelkesedés, taps/

Fiú: Nem a szervezeti szabályzathoz akarok hozzászólni. A szervezeti szabályzat nagyon szép és helyes. Látjuk, hogy az ország egyetemi ifjúsága mind mellettünk van, állítsunk …./nagy derültség elnyomja a szavát/

Perbiró: Tessék folytatni a hozzászólást.

Fiú: Állítsunk egy maradandó emléket, mégpedig ez a lehetőségünk megvan, lehet, hogy sokba kerül elvtársak, de nem kell egyszerre megvalósítani. Ugyanis az intézetben van egy óra, egy zenélő óra európai hírű l2 év alatt senkinek sem jutott eszébe, hogy ezt az órát helyreállíttassa, adjunk össze pénzt. Kihasználom ezt a lehetőséget, hogy most mindenki együtt van, hogy az alapszervezet befektetése, programegyeztetés alapján hozzunk egy határozatot, hogy az órát itt helyreállítjuk. Saját forintjaiból mindenki amennyit tud, anyagi helyzete ahogy megengedi. Hogy ez az óra addig járjon, ameddig a MEFESZ betölti hivatását. /Taps/

Lány: Szeretnénk válaszolni arra a felszólalásra,…

Ugyanez a fiú: Elvtársak: nem úgy értettem , hogy megyünk és összetörjük az órát, ha valami …. nem úgy értettem egyáltalán, megállítani ezt az órát /zaj, közbeszólások/

Perbiró: Kedves barátaim, kénytelen vagyok megvonni a szót a felszólalótól, mert ide nem tartozó dolgokat javasol. Ne vegyék rossz néven, úgy látom, hogy kérem egészen álmodozó stílusban beszélnek. Ennek a mai nagygyűlésen helye nincsen . Itt a szervezeti szabályzatot vitatjuk meg. Csendet kérek! A szervezeti szabályzatot vitatjuk meg, kérem tessék ehhez tartani magukat és ne beszéljenek mellé –

Lány: szeretnénk választ kapni arra …

Ugyanaz a fiú: Maradandó emléket akartam.

Lány: A rektor úr közölte azt, hogy az egyetemi tanács foglalkozik az óra helyreállításának kérdésével, és a helyreállítás 100 ezer forintba kerül /álmélkodás/

Fiú: 10 ezer forintba kerül. És bár nem ide tartozik, de szeretném most már elmondani akkor. 10 ezer forintba akkor 10 ezer forintba kerül az órának az előállítása és az az illető, aki az órát készítette, hajlandó helyreállítani az órát, ismét megcsinálni, de az anyaghoz 10 ezer forint szükséges.

Baróti: Zárjuk le ezt a kérdést azzal, hogy ha 10 ezerért megcsinálja, jöjjön hozzám.

Fiú: Az előbb volt egy tanársegédnek egy javaslata. Megmondta itt, és …..Azt szeretném hogy határozzuk már el azt amit mindenki ki akar mondani, hogy fizessünk MEFESZ tagdíjat /nagy zaj elnyomja a beszédet/.

Lejtényi András: Ezzel kapcsolatban egy áthidaló javaslat
Egy forint volt az eredeti tagdíj havonta, most csináljuk úgy  tekintve, hogy a DISZ-szel azért csak mégis barátságban akarunk maradni, 50 fillért a DISZ-nek, 50 fillért a MEFESZ-nek /nevetés/ Ez tiszta munka.

/Érthetetlen hozzászólás/ /Fejezzük már be/

Perbiró: Kiss Tamást illeti a szó.

Kiss Tamás: Az előbb leszögeztük azt, hogy évfolyamonként egy ilyen belépési nyilatkozatot, amihez javaslat is érkezett a következő szöveggel: Belépési nyilatkozat, alulírott – szak, évfolyam, hallgató – a MEFESZ tagjai sorába lépek. annak szervezeti szabályzatát elismerem, és azokat magamra nézve kötelezőnek tartom, egy aláírás. Ezzel kapcsolatban ezt minden évfolyamon az évfolyam összekötő vagy karokon majd összegyűjtve a kari tanács végzi, és ugyanakkor meg lehet hogyha megszavazzátok azt is tenni, hogy az aláírással együtt l forintot befizet a MEFESZ-nek /Helyes, taps/.

Perbiró: az elhangzott tapsból megállapítom, hogy ezt a pontot most már lezárhatjuk. A tagság l Ft havi tagdíjat fizet.

/Érthetetlen hozzászólás/  /zaj/

Perbiró: Kedves barátaim, lezárom a vitát. Fölösleges meddő vita folyik erről a kérdésről. Azt hiszem, hogy ezek alapján már összegezni lehet az álláspontot. Lejtényi András összegezni fogja.

Lejtényi András: Javaslom, tehát állapodjuk meg a következő szövegben. A MEFESZ tagjaitól tagdíj formájában anyagi hozzájárulást kér, havi l Ft tagdíj formájában. /Helyes, taps/

Perbiró: Egy utólagos indítvány még.

Lány: Ez nem utólagos indítvány, mert az előbbi hozzászólás során már elhangzott. Minden hozzászólónak joga van, és akkor azzal napoltuk el, hogy még tartozunk. A MEFESZ tagság megvonása kinek és kiknek áll jogában? Ezt a kérdést nem zártuk le. Kérem, vitassuk meg.

Lejtényi: A nagygyűlésnek, javaslom.

Perbiró: Tessék, Kiss Tamásé a szó.
Kiss Tamás: Van egy javaslatom. A visszahívást a kari gyűlések végzik. Azért nem a diák-nagygyűlés, mert  itt nem ismerünk mindenkit. A kari gyűlések visszahívhatnak egyes MEFESZ tagokat indokolt esetben, illetve kizárhatnak – bocsánat, nem visszahívhatnak, hanem kizárhatnak a MEFESZ-ből. És viszont az a tag, akit kizárt a kari tanács, illetve a kari gyűlés, az fellebbezhet a diák-nagygyűléshez. Csak akkor kerül ide.

Perbiró: Fölteszem a kérdést. Elfogadja a nagygyűlés ezt a javaslatot? /Igen/ Ellenpróbát kérek. Ellenvélemény nincs, megállapítom, hogy a nagygyűlés elfogadta ezt a javaslatot is.

Lejtényi: Van még valami. Tehát akkor…..

Horváth Ede: IV éves orvostanhallató. Valamit szerettem volna. A közös probléma iránti szoros egység nevében a jogászok által nyújtott jobbot azt hiszem az orvostanhallgatók nagy többségének a nevében elfogadom, hiszen négy év alatt sokszor kerestük már azt a módot, amikor ezt megtehetjük. /Taps/

Perbiró: Kedves barátaim, lezárom a szervezeti szabályzattal kapcsolatos vitát és megállapítom, hogy az előterjesztett szöveget az itt tett kiegészítő javaslatokkal módosítva a nagygyűlés egyhangúlag elfogadja. Van-e  valakinek ellenvéleménye nincs most ezzel a határozati javaslattal kapcsolatban? Ha nincs, akkor az első tárgysorozati pontot lezártnak tekintem és áttérünk a második tárgysorozati pontnak a tárgyalására.
A MEFESZ programja: előadó: Kiss Tamás

Kiss Tamás:   a MEFESZ program-tervezetét – hangsúlyozni kívánom, hogy programtervezetét ismertetni fogom, de még előtte néhány szót szeretnék szólni arról hogy ez a programtervezet, amit most leszögezünk vagy megvitatunk, ez általában a szegedi egyetemisták követelése, és nem egyes karoknak speciális problémáival foglalkozik. Az egyes karoknak speciális problémáival, mint például az orvos-gyűlésen, a Pedagógiai Főiskola gyűlésén elhangzott javaslatok, ezekkel a kari tanács foglalkozik, mert ha mi mindezt belevesszük akkor 99 pontunk is lehet. Ezért most legelőször összefüggésében szeretném ismertetni a program-tervezetet.

l. pont   Az egyetemi ifjúság káderezését a párt augusztusban hozott értelmiségi határozatának szellemében végezzék.

2. pont   A Szegedi Egyetem – mint újság – az egyetemi és főiskolai hallgatók sajtóorgánuma legyen, ez tükröződjék tartalmában és formájában.

3. pont…A diákjóléti bizottságba küldendő tagot a kari gyűlések válasszák.

4. pont   Követeljük a szabad elvi viták rendezésének jogát.

5. pont   Túlterhelések megszüntetése – itt egy csomó alpont következik:

                   a./      a nőhallgatók számára töröljék el a honvédelmi oktatást,
                             a férfi hallgatók óraszámát heti 2 órára csökkentsék,

                   b./      a nem szaktárgyakból megfelelt – nem megfelelt minősítés
                             legyen /taps/
                   c./      a marxizmus oktatását szabadítsák meg a dogmatizmustól,
                             a minősítés megfelelt – nem megfelelt legyen. /taps/ Keve-
                             sebb kötelező órát, több speciál kollégiumot.

6. pont     a./ Szálló és lakásügyben lakásügyi bizottságot hozunk létre, mely
                   megállapítja a lakások maximális bérét.
                b./ A szálló igazgatójának kinevezésénél az ifjúság képviselőjének
                    vétójoga legyen. /Taps, éljen/
                c./A felszabaduló középületekből az igények szerint diákszállókat
                     hozzanak létre.

7. pont      a./ Külföldi utazások szervezése keletre és nyugatra. /Taps/
                  b./ 50 %-os utazási kedvezményt követelünk belföldi utazásokra
                      /nagy taps

8. pont     Általános jegykedvezményt követelünk minden kulturális rendezvény minden előadására: mozi, színház, hangverseny, stb. /Taps/

 

9. pont:   A zenei szakiskola főiskolai jellegének elismerését követeljük, a hall-
              gatók számára rendes egyetemistákat megillető jogokat követelünk.

10. pont     A védőnőképző főiskolai jellegének elismertetése, és a hallgatók
                   számára rendes főiskolásokat megillető jogokat./taps/

Ezek voltak főleg a tanulmányi problémák és programok.

 

A politikai  követelések a következők:

l. - Követeljük, hogy állítsák bíróság elé azokat, akik felelősek az elmúlt időszak bűneiért, és e tárgyalásoknak a legnagyobb nyilvánosság előtt kell lefolyniuk. /nagy taps, éljenzés/
2. - Követeljük a tájékoztatás szabadságát, a sajtó mindenben hozzon részletes beszámolót és fűzzön hozzá kommentárt /Taps/
3. - Követeljük, hogy Nagy Imrét és Lukács Györgyöt válasszák be a központi vezetőségbe /nagy taps/
4. - Bérügyi reformot követelünk. Állapítsák meg az államtól származó összjövedelem felső határát, és gyorsítsák meg az alacsony bérek felemelésének ütemét /Taps/
5. - Követeljük a halálbüntetés eltörlését, politikai bűncselekményekben /Taps/
6. - Új alapokra fektetett , szabad demokratikus választási rendszert követelünk        /nagy éljenzés, nagy ütemes taps/.
7. - Követeljük, hogy az egyetemi ifjúság nagyobb részt kapjon az ország politikai és egyéb ügyeinek intézésében. /Taps/

 

Perbiró: Kedves barátaim, mielőtt a hozzászólások megkezdődnének, megadom a szót Papp Szekeres Józsefnek, a Budapesti Mezőgazdasági Gépészmérnöki főiskola harmadéves hallgatójának.

Papp Szekeres József: Kedves barátaim, azzal szeretném kezdeni az egész hozzászólásomat, hogy ma már a főiskolánkról két távirat érkezett, és én is itt vagyok az egyik barátommal. Én azt mondtam, hogy távirat nem jön, a távirat nem utalt arra, hogy én jövök: szóval zűrök vannak. Az első táviratot a főiskolának a DISZ vezetősége, zárójelben: az a DISZ-vezetőség, amely helyett a jövő héten már újat választanak, küldte. Azt hiszem a hangján érezhető volt. Amit jogosan hurrogtatok le.

A másodikat, azután hogy én eljöttem pestről, a másodévesek adták föl, akik egy DISZ gyűlést tartottak, abból kifolyólag, hogy meghallották azokat a híreket, amelyek itt Szegeden történtek. Én tulajdonképpen harmadéves vagyok- és a harmadéves hallgatók küldtek el és a negyedéves hallgatók. Azzal a megbízatással küldtek ide, hogy tolmácsoljam az ő együttérzésüket és köszönetüket, aziránt a nagy tettek iránt, amelyeket ti megkezdtetek. Főiskolánk hallgatói azt szeretnék, hogyha a szegedi diákokkal egy szoros kapcsolatot tudnánk kiépíteni, és ez a szoros kapcsolat lenne hivatva arra, hogy a küzdelmekben és egyes harcokban tudjuk egymást segíteni. Teljesen értelmetlen lenne az, hogy mi Pesten, ti pedig itt harcoljatok, úgy, hogy nincs köztük összeköttetés. A diákparlament nálunk is megalakult. A diákparlamentnek nálunk is ugyanazok lesznek az elvei, mint itt nálatok. És ehhez még itt szeretném elmondani azt, hogy mivel mi mezőgazdasági emberek vagyunk és talán az egész programban nem volt annyira kihangsúlyozva a mezőgazdasági kérdés, illetve a parasztságnak a helyzete és a parasztság helyzetén való javítás, mint ahogy mi azt szeretnénk. Mi vidékre fogunk kikerülni, parasztokkal fogunk dolgozni. Azokkal az emberekkel, akik mindenkinek ebben az országban a kenyerét adják. Úgyhogy szeretnénk azt, hogyha nekik nagyobb könnyebbséget tudnánk teremteni. Mi azt úgy gondoltuk, hogy a Petőfi Körben lezajló vitáknak az eszméit folytatnánk, és Vas Zoltánnak is a hozzászólását, azt, hogy a parasztságnak az adóit eltörölni. /nagy taps/

Most még a magam részéről szeretnék gratulálni és megköszönni nektek azt , /technikai hiba a felvétel egy ideig torz, érthetetlen/

Lány: /, a nyári értékelés alapján nem kapnak, azonban az év kezdetén az Apáthy kollégiumnak nagytermében az úgynevezett tanulóban kapnak elhelyezést. Ez egyáltalán nem kielégítő. Úgy hiszem nagyon sokan ismerik ezt a körülményt, én nem akarom ismertetni… /nem érthető/.50 emeletes ágy egy teremben.
No most egészen röviden – mindjárt befejezem ezt a kérdést. Arról van szó, hogy már megint ….A mai napon délelőtt 10 órakor az igazgatónőnk átvette a Tolbuchin sugárúton lévő diákszállót, hogy az lesz a miénk. Azonban hogy ez kevés. Még hiányzik és nem tudjuk, honnan szerzünk be. Sajnos ezt nekünk kell megoldani, mert szeptember 17-e óta még eddig semmi biztosítást nem kaptunk efelől. Éppen ezért a választ a mai Dél-Magyarország cikke jelentette nekünk, amikoris Rajk Lászlónénak a sajtóban közzétett nyilatkozatát olvastuk, amiben a népi kollégium részére 10 ezer forintot ajánlott fel. Ennek nagyon örültünk, és  ma délelőtt küldtünk egy táviratot a minisztériumhoz, és nem fogom felolvasni, és most már támogatást kérnénk a MEFESZ illetőleg a nagygyűlés részéről is. Hát ennyiben szerettem volna az elsőéveseknek a kérését tolmácsolni, támogatást kérünk. /Taps/

Perbiró: Lukács Zoltán negyedéves TTK-st illeti a szó.
Általánosságban a kérdésekhez.

Lukács Zoltán: A Szabad Ifjúság mai cikkéhez szeretnék néhány mondattal hozzászólni. Értesültünk a cikkből arról hogy a szegedi egyetemisták voltak az elsők az országban, akik először megalakították a MEFESZ-t. Lépésünk forradalmi volt ez kétségtelen. Azonban. vissza kell utasítanunk minden olyan vádat, amely minket forrófejűséggel, meggondolatlansággal bélyegez meg. Volt erőnk és volt bátorságunk újabb és merészet alkotni, azokkal szemben, akik kétségbe vonják ezt, kijelentem, lesz erőnk és bátorságunk folytatni és kiszélesíteni ezt a harcot, amelyet megkezdtünk. Ezek érdekében javaslom, és hangsúlyozzuk ki a továbbiakban is a legerősebben, hogy együtt akarunk dolgozni a munkás-paraszt és értelmiségi fiatalokkal. Javaslom a fentiekkel bizonyos mértékben ellentétben, hogy a kari gyűlésekre hívjunk meg küldöttségeket a szegedi üzemi fiataloktól és a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől /zaj van/. Javasolom továbbá, hogy értesítse a nagygyűlés a városi pártbizottságot, vállaljon védnökséget az új szövetségünk felett /nevetés, zaj, fütty/

Perbiró: Tóth Géza I. éves orvostanhallgatót  illeti a szó.

Tóth Géza: Tisztelt nagygyűlés! Azt tudjuk, hogy eddig legalábbis az ezelőtti öt-hat  évben március l5-ét nem engedték méltóan megünnepelni. Ezért azt javaslom a nagygyűlésnek, hogy követeljük, hogy  március l5-ét hivatalosan tegyék az ifjúság ünnepévé. /taps/.

Fiú: Szeretnék erre a felszólalásra válaszolni. A budapesti jogi kar Hajnóczi köre ezt a követelését rég benyújtotta. Rónai Sándor elvtársnál az országgyűlés elnökénél, és valószínű, hogy az országgyűlés következő ülésszakán lesz erről a tárgyalás. Ezt sikerre fogják vinni a jogászok, ezt a követelést, hogy általános munkaszüneti nap lesz március l5-e./zajongás/

Kiss Tamás: Javaslom azt, hogy l8. pontként vegyük be a javaslatot /Nagy taps/

Lány: Szeretnék egy kiigazítást tenni. Ugyanis az előttem felszólaló elsőéves orvostanhallgató azt mondta, az ifjúság ünnepévé. Jelenleg március l5 az ifjúság ünnepe. Mi azt követeljük, hogy nemzeti ünnep legyen, ne az ifjúság ünnepe. /Nagy taps/

Perbiró: Bejelentem a nagygyűlésnek, hogy három hozzászóló van még így általánosságban, általános kérdésekhez. Ezentúl további hozzászólókat ne tessék most adni, mert ezután áttérünk a program pontoknak a részletes megvitatására. Halász Györgyöt halljuk.

Halász György: negyedéves orvostanhallgató. A politikai célkitűzésekhez szeretnék még hozzászólni. azt hiszem,  hogy minden magyar embernek az egyik leghőbb vágya az, hogy a most talán tízezres, és tízezres tömegével jelenlévő oroszokat az országból távolítsák el. /éljen, nagy lelkesedés, hosszantartó ütemes taps/

Perbiró: Kedves barátaim! Engedjétek meg, hogy óva intsem a nagygyűlést, hogy ilyen provokációs kijelentéseknek kérem így bedőljön a nagygyűlés. /Néhány helyeslés/
Tessék kérem alaposan meggondolni, hogy mit mondunk.

Fiú: Ezzel kapcsolatban legyen szabad csak azt mondani, hogy bizonyára hallottatok arról, hogy a múlt keddi gyűlésünkkel kapcsolatban a végén bizonyos mértékű elhajlás történt. Ennek érdekében nagyon megkérlek benneteket, hogy ha javaslattal jöttök, olyan javaslattal gyertek, ami reális és a miénk …/zaj tiltakozás/
 Legyen szabad csak ezzel annyit mondanom, hogy ez a kérdés a szovjet csapatok kivonása, ez nem olyan probléma, amit mi megoldhatunk. A varsói szerződés még fönnáll, és az még jogát nem veszítette. /Közbeszólás: Egyoldalúlag nem mondhatjuk fel/ Várjuk csak meg, hogy olyan hatalmi szervek, akiknek ez jogában áll, ők döntsenek ebben. Én a legmesszebbmenőkig óva akarom inteni a fiatalságot, illetve saját magamat is ezzel a dologgal kapcsolatban, hogy ne lőjünk túl a célon. Inkább háromszor gondoljunk meg egy dolgot, és utána lépjük meg. /Taps/

Halász György. Én egészen egyszerű ember vagyok. Tiltakozom az ellen a kifejezése ellen, hogy provokátor vagyok. Én becsületes embernek tartom magam, és becsületesnek tartom azokat is, akik vastapssal jutalmazták ezt a javaslatot, és nem dőlnek be az én provokátor kijelentésemnek. Az elvtárs ezt provokációnak nevezte. Mondja el ezt az ellenvetést a parasztok és a munkások előtt. /nagy taps/. A többi népi demokratikus Oroszországban nem mindben vannak szovjet csapatok. És most, mikor Gerő elvtárs kint volt Moszkvában – tehát nemcsak én látom ezt meg, hanem – már tárgyalt a szovjet államférfiakkal ebben az ügyben.

Perbiró: Csendet kérünk.

Fiú: Tehát szögezzük le azt, hogy a jelenlegi gyűlésünknek a célja egy diák-ifjúsági szervezet, szervezeti problémáinak a megtárgyalása. Ez a diákifjúsági szervezet abban az esetben, hogyha az ország többi szervezetei követelik ezt, és abban az esetben, ha bármilyen más módon ez a kérdés – parlamentáris vagy bármilyen formában – felvetődik, ez a szervezet csatlakozni fog ehhez, ez természetes. De jelenleg ennek a megtárgyalása nem a mi feladatunk és csak zavarná a mi szervezeti problémáink gyors megoldását /Gyér taps/

Perbiró: Abrudbányai joghallgatót illeti a szó.

Abrudbányai: Javaslom azt, hogy mint Jugoszláviában, töröljék el a parasztság kötelező beszolgáltatását. Ezzel a követeléssel szolidaritást vállalunk valóban a parasztsággal.

Perbiró: Kádár Attilát illeti a szó.

Kádár Attila: Tisztelt nagygyűlés! Nagyon sajnálom , hogy idáig még ez a probléma nem vetődött fel, de igyekszem most bepótolni ezt.
Javaslom a magam részéről követelem azt, hogy itt nem csak Szegeden, de országos viszonylatban az egyetemeken legyen autonómia. Olyan autonómia, amely az egyetemi hallgatóknak teljes szuverén egyetemi polgári jogot biztosit.
Én a magam részéről követelem, hogy a következő pontba ezt foglaljuk bele.

Lány: Fejtsd ki bővebben, mit jelent ez?

Lejtényi: Konkrétan.

Kádár Attila: Kérem szépen, én a magam részéről az idősebb korosztályhoz tartozom. Felkérem valamelyik jelenlévő idősebb urat, egyetemi hallgatót, de inkább főleg egyetemi vezető személyiséget, aki főleg jogi viszonylatban exponálva van ezen a téren. legalábbis olyan viszonylatban, hogy ismertesse azt, hogy mit jelent egyetemi autonómia, mit jelent egyetemi szuverén polgári jog.

Perbiró: Kedves barátaim, ezzel kapcsolatban azt hiszem nem szükséges itt bővebben fejtegetni a kérdést, mert hiszen az egyetemi autonómiának a kiépítése folyamatban van. Az egyetemi autonómia alatt az egyetem önkormányzati jogát értjük. A miniszter az csak főfelügyeletet gyakorol, de az egyetem minden ügyében az egyetemi tanács illetékes első fokon dönteni. A régi értelemben vett egyetemi autonómiához tartozott még bizonyos fokú exteritorialitás is. Vagyis ez azt jelentette, hogy az egyetem területére fegyveres személyek nem léphetnek az egyetem rektora engedélye nélkül. /Taps/
Egyébként engedjétek meg, hogy az egyetemi autonómiának éppen a mai nagygyűlésünkön megnyilvánult formáját is érzékeltessem Ez a legnagyobb autonómia, amikor az egyetem hallgatói a saját elhatározásukból nagygyűlést szerveztek és senki nem akadályozta meg ebben őket az egyetem állami vezetői részéről. Ez is egy autonóm jognak a megnyilvánulása. Persze még csak kezdeti lépésekről van szó, de máról holnapra nem lehet ezeket a szervezeti kérdéseket az ifjúság kívánságának megfelelően egy csapásra megvalósítani.

Kiss Tamás: Javaslom azt, l9. pontként vegyük be, hogy egyetemi autonómiát követelünk. /Helyes, taps./ Ezzel a már megkezdett folyamatot gyorsítani tudjuk, és azt fogjuk elérni mint az orosznál, amiről már évek óta tárgyaltak, végre mikor követeltük elintézték.

Kádár A: Még egyszer szeretném hangsúlyozni azt, hogy ebben az autonómiában fegyveres erők ne tudjanak belépni.

Fiú: Kedves barátaim! Én készültem erre a kérdésre, már amennyire tudtam. megkérdeztem idősebb tanárokat, akik egyetemisták voltak régen, hogy miben is állt tulajdonképpen a szuverenitás. Szerintük két részből állt ez. Első volt a területi szuverenitás, amely annyiból ált, hogy a rektor engedélye nélkül semmiféle szerv be nem tehette a lábát, például fegyveres katona, rendőr. stb. Most bűncselekmény után, történetesen ha egy hallgató kint bűncselekményt követett el a területen kívül, és bemenekült – hogy ezzel a szóval éljek – vagy behúzódott az egyetem területére, csak kizárólag a rektor engedélyével lehetett elvinni az illetőt. A másik az már teljesen az egyetem területére vonatkozik. A következőképpen: Ez speciális érdekeket képviselt. Például a tanár elkészítette a tantervét, illetve nem is a tantervét, a saját számára elkészítette a tanmenetet, amit egész évben tanítani fog. ezt a dékáni gyűlésen megvitatták, és a rektor elfogadta, tehát rektorálta.

Perbiró: Szó sem volt erről.

Ugyanaz a fiú: Nem? Lehet, hogy rossz értesüléseim vannak, az illető így mondta el nekem.

Perbiró: Azt hiszem, hogy ezt a kérdést nem kell tovább vitatni mert a mi barátunknak olyan információi vannak, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Mi régi egyetemi emberek vagyunk, mi éltünk a régi egyetem légkörében is, egész más volt az az autonómia, amiről itt beszélt. Illetőleg nagy részben azonos, de viszont ezek a kérdések nem tartoztak kérem ebbe az autonómiába. Igaz, hogy a tanárok teljesen szabadon adták elő a tárgyaikat, nem kötötte őket semmiféle program. Nem készítettek semmiféle tanmenetet, úgyhogy kérem szépen én mint kereskedelmi váltójogász, részvénytársaságról beszéltem, 20 órán keresztül, senki sem kötött ebben. És ha akartam, a korlátolt felelősségű társaságról beszélni, beszélhettem 40 órát is. Legfeljebb arról volt szó, hogy a hallgatóság nem kapta meg azt az anyagot, amit neki a vizsgán tudnia kellett. Tehát semmiféle ilyen kötött tanmenet illetőleg program nem volt a régi egyetemi rendben. Hát erről lehetne vitatkozni, hogy ez helyes volt-e vagy sem, nem tartozik ide azt hiszem ez a kérdés.

Engedjétek meg, hogy folytassuk tovább a hozzászólásokat, és bejelentsem, hogy Kurucz Tibor óhajt mégis szólni. Az előbb nem jelentkezett.

Kurucz Tibor: Kedves barátaim! Azzal a mondattal kezdem, hogy felszólalásom …..kíván lenni, hogy követeljünk nyilvános sajtó fórumot a MEFESZ-nek / a zajtól nem érthető/ A tegnapi napon ebben a  teremben azzal vádoltak bennünket, hogy el akarunk szakadni a munkás- és parasztfiataloktól. Saját külön egyéni céljaink megvalósítására törekszünk, lenézzük a fizikai dolgozókat, és a MEFESZ-nek semmi olyan követelése nincs, mely érintkezne a munkásság és parasztság problémáival. Milyen jogon szólunk mi bele az országos politikába Azt hiszen mindnyájan tudjuk, hogy ezek a vádak kitől erednek, s miért akarnak éket verni közénk és a munkásfiatalok közé. Először is szavazati jogunk van. Jogunk van tehát országos problémákat felvetni, azok orvoslását követelni. Másodszor vannak olyan program pontjaink, amelyek foglalkoznak általános ….társadalmi kérdésekkel, mint például az idegen egységek kivonása hazánk területéről, gazdaságpolitikánk irányvonalának megváltoztatása, Farkas Mihály, Rákosi Mátyás nyilvános felelősségre vonása. Nem is sorolom tovább. Harmadszor pedig hogyan szakadhatnánk el a munkás és parasztfiataloktól, mikor sorainkban nagy többségben a munkás és parasztfiatalok vannak, ….hanem az, hogy mindnyájan magyarok vagyunk. És egy a követelésünk, hogy ebben a hazában nem idegen fegyveres erők fegyveres őrsége mellett hazánk boldogulásáért olyan …./technikai hiba/
Ami pedig /technikai hiba/ tanárainknak a párttal szemben tanúsított ilyen magatartása bizonyos mértékig a hallgatóságot befolyásolta, tápot adott a hallgatóság körében meglévő jobboldali nézetek elburjánzására. /zajongás/
A hallgatók egy részénél általános szokás volt lekicsinylően nyilatkozni szocialista építőmunkánkról, valamint pontosan felnagyítva és eltorzítva hangoztatni az építés során elkövetett hibákat, pártmunkánk hiányosságai miatt. Sok jóindulatú hallgatónk elkedvetlenedett, mások pedig tagjaivá váltak az ilyen nézeteket hangoztató csoportoknak. A beszámoló és vita élesen rávilágított arra, hogy egy-két ilyen hazug demagógiát hangoztató hallgató… nem tudom, hogy rehabilitálásról szó esett-e, …/érthetetlen/ de név persze nincs aláírva. És még a cikk tudósit bennünket a pártaktíva ülésről volt szó, a párttitkár szerint ki volt más, mint Székely Lajos, nem képzelhető el, hogy az ő keze ne lett volna benne a dologban, mivel hogy az minden piszkos dologban benne van /nagy taps/ aki sógorság révén szinte tagja a dinasztiának /nevetés/……szeretném ezt figyelmébe ajánlani, ahol egy nem éppen rokonszenves cikkeket közölt egy tanulmány problémái címmel. Ahol is azt írja, nagy odaadással, és tanulmányokból kölcsönzött idézetekkel, hogy Vajtai István professzor úr nem ért az esztétikához. Nem ért, mégpedig azért, mert műveletlen és nem tud fogalmazni. Ha kivájna, neki is felolvashatom ezt ami ….bizonyára Székely Lajos által sugalmazott cikk irodalmi támpontja /”Halljuk, halljuk”/.

“Ez a polgári arisztokratikus végtelen átérzés….az elméleti képzetlenség és a gondolati hülyeség végtelenül pregnáns szimbóluma, a hanyatló polgári esztétikában az esztétikai élvezés mocsarát, amelyben mindenki jól érezheti magát akinek nincs pontos kifejezése alkalmas érzése és gondolata”. Ez a Vajtai professzor hát nem tud fogalmazni, nincsen gondolata, hogy kifejezést tudjon adni az érzéseinek. Ezek az emberek ártalmasak. úgyhogy most tudtam meg az ülés végén egy nyilván érdekes dolgot, amit itt közbefűzök, bár nem tartozik teljesen ide. A legutóbbi felszólalása Székely Lajosnak az volt, hogy ez az egész MEFESZ csak konjunktúra. A Dél Magyarországban nemrég megjelent egy cikk Németh Ferenc tollából: Kövek a bőröndben, ebből a  vak is láthatja, hogy ez is szintén Székely Lajos. Ugyanakkor még egy érdekes dolog van, ….Vajda- Vajtai ügyről ez a Vajda-Vajtai ügy a Stróbli elvtársnak a véleménye alapján tegnap 10 órakor még nem szerepelt, a pártbizottságon holott még régen, már kedd óta állandóan napirenden van és mindenki azt kivájna, hogy Vajda és Vajtai tanszéket kapjon .Ugyanakkor tudomásomra jutott és a jelenlévő Baróti professzortól ezt meg szeretném kérdezni, hogy mennyiben igaz az, hogy Baróti, Halász és Kotai, illetve Koltay professzorok kijelentést tettek, hogy amennyiben Vajda professzort visszahelyezik a főiskolára és tanszéket kap, akkor ők lemondanak? És ez  pedig bent a minisztériumban a Sőtér falaz ennek a dolognak.

Perbiró: Kicsoda? Sőtér? Mi volt az utolsó mondat? Falaz.

Baróti Dezső: Szeretnék azonnal válaszolni Semmiféle fölterjesztés nem ment Baróti, Halász és Koltay részéről, többek között azért sem, mert ez az ügy a főiskolának az ügye, és nekünk semmi közünk ahhoz, hogy egy főiskolán egy tanszéket hogy rehabilitálnak vagy sem. A másik: én tegnap itt bejelentettem a József Attila Kör alakuló ülésén, Sőtér miniszterhelyettes fölhatalmazása alapján, hogy Vajda professzor napokon belül visszakerül a főiskolai tanszékre, /nagy taps/ ahonnan szabálytalanul és jogtalanul eltávolították. Ez a kérdés most már pusztán egy újabb kinevezési okmány kiállításának a kérdése, tehát kifejezetten technikai kérdés.  Fogalmazhatjuk úgy, hogy be van fejezve a Vajda-féle ügy. Vajtai-féle ügy pedig nincsen, mert Vajtait senki sem bocsátotta el abból az állásból, amelybe előzetesen volt.

Valkói: Ez tévedés.

Baróti: Amennyiben a főiskola őt magasabb minősítéssel, és nem tudom docensi vagy professzori fokozattal akarja ellátni, ez természetesen a főiskola szakbizottságának az ügye.

Szóval én azt hiszem, hogy ez a válasz teljes mértékben kielégítő, és nagyon meglep, hogy ezt még a főiskolán nem tudják, mert tegnap többek között itt volt Vajda professzor is a József Attila Körben és itt volt még több főiskolai hallgató /Taps/

Kasza Tibor: Szót kérek. Köszönjük Baróti elvtársnak, hogy lezárta az ügyet.

………. Én ezt nem tudom, viszont engem igen érdekelt a problémára meg kell állapítanunk, hogy ezek az emberek által vidéki revolverlappá züllött a Szegedi Egyetem. Nem képes hivatását betölteni, és továbbra sem lesz képes, ha a MEFESZ nem áll a talpára és Murphy törvénye alapján meg nem vonja tőlük a lap további életét. Követeljük Kiss Lajos lemondását. Követeljük a Székely dinasztia kiseprűzését a politikai funkcióból, követeljük a Szegedi Egyetem című lapnak a MEFESZ kezébe való átadását, végezetül pedig javaslom, hogy a MEFESZ nagygyűlés jelölje ki az új szerkesztőt. /óriási taps/

Bóday Pál: Tisztelt nagygyűlés! Én a Vajda ügyhöz szeretnék csak egész röviden annyit hozzászólni, hogy ezzel kapcsolatban a legkülönbözőbb híresztelések történtek eddig, és még nem hallottunk egyáltalán, és nem kaptunk egyáltalában tiszta képet arról, hogy tulajdonképpen ez az ügy hogy jöhetett létre, mik voltak azok a körülmények, mi volt az az erő, amelyek ezt az ügyet előidézték. Baróti rektor elvtárs most mindnyájunk örömére közölte azt, hogy Vajda Lászlót rehabilitálták, tegnap közölte az értelmiségi gyűlésen és Vajda László tanszéket kap. Azonban én nem tartom ezt a kijelentést helyesnek, Baróti rektor elvtársnak …./hanghiba/

Az helyes. azonban azt nem tartom helyesnek, hogy a Tudományegyetem rektora a diákság előtt, akiknek végeredményben őszinte szót …., mert ezt nem kaptak évekig, azt mondja, hogy nincs egyáltalában az egyetemnek semmi köze ahhoz, ami Vajdával történt.

Baróti: Nem ezt mondtam.
Boday: Azt mondta, hogy nincs beleszólása. Akkor azt mondta, bocsánat. Ez igaz. Azonban vajon abba nem volt egyáltalában beleszólása az egyetemnek, hogy Vajda kikerült a főiskolai tanszékről? Nekem ez lenne akkor a kérdésem, hogyha én rosszul idéztem és amiért én tulajdonképpen fölszólaltam: Hát az egyetemnek semmi beleszólása nem volt abba, hogy Vajda kikerült a főiskolai tanszékről? Tudomásom szerint volt Tudomásom szerint volt és ma is a diákságnak bárki legyen az, hazudunk akkor, ha nem mondunk  igazat, akkor legjobb ha letesszük a lantot. mert akkor ugyanaz van, ami volt. Bocsánat /nagy taps/ Akkor nincs semmiféle Petőfi Kör, semmiféle József Attila Kör, semmiféle MEFESZ, semmi nem ér semmit, hogyha mi becsületesen, őszintén nem töltünk tiszta vizet a pohárba. Ne vegyünk föl egyáltalában a ma nagyon szokásos, ma nagyon divatos demagógiát. Ezt vegyék tőlem kérem úgy, mint egy őszinte hangot és egy őszinte – meg kell mondanom – fölháborodást azért, hogy mert itt Baróti rektor elvtárs ezt a kijelentést tette, hogy nem volt semmi, nincs semmi köze ahhoz, hogy mi történt Vajdával.

Többen: Nem azt mondta.

Baróti:. Bizonyára természetesnek fogják találni, hogy a felszólalás nem akadémikus, és általában véve komoly gyülekezetek nem szokásos hangját nem veszem át. Én azt mondottam, hogy Halász professzor, Koltai professzor és jómagam semmiféle fölterjesztést nem tettünk a minisztériumba, hogy lemondunk vagy nem tudom micsoda, ha Vajda visszakerül. Ezt annál inkább nem tehettük, mert a főiskolai tanszéknek újbóli betöltése az nem az egyetemnek a feladata. Ennek a gyűlésnek nem volt célja, de valóban öntsünk tiszta vizet a pohárba. Én egy szóval sem mondtam azt, hogy egyes egyetemi tanároknak és köztük magamnak a Vajda-Vajtai ügyben nem volt szerepe. Ezt nem mondtam ugye. Én annyit mondtam, hogy nem tartozik ránk egy főiskolai tanszék betöltésének az ügye. Én tegnap miután egy rektori értekezletről jöttem, a miniszter elvtárs, a Gyurkó elvtárs nevében megbízásával tettem egy bizonyos bejelentést. Mondjuk szívességből elvállaltam. Ami a Vajda-Vajtai ügyet illeti, a helyzet a következő. Annak idején a márciusi határozatok kapcsán ez nyilvános pártaktíván Ladányi elvtárs részéről úgy merült föl, hogy jobboldali elhajlás volt Vajtai elvtársnak a cikkét közölni, és hogy egy cikk anti-marxista. És akkor fölkérte a Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékét, hogy ezzel kapcsolatban egy  nyilvános vitát rendezzenek az Ismeretterjesztő Társulat helyiségében.  Ennek a nyilvános vitának a bevezető előadását Halász elvtárs mondotta. Legutóbb Földi elvtársnak Vajda elvtárs maga elismerte, hogy Halász elvtársnak a vitaindító előadása a tudományos viták lehetséges határaink belül volt.

Én magam a kérdéshez pár mondatban szóltam hozzá és azt is ma is vállalom, hogy a cikknek azokkal a tételeivel, amihez én hozzászóltam, nem értek egyet. Kétségtelen az, hogy ezen a vitán egy hatalmas áradat indult meg Vajda és Vajtai ellen, de aki jelen volt és aki objektíven beszél erről a dologról az nagyon jól tudja, hogy sem Halász, sem én nem gyaláztam Vajtait. Hibát annyiból követtem el, hogy az adott körülmények között nem tudtam a cikk mellett határozottabban kiállni, ez annál is inkább nehezemre esett volna, mert én a cikk számos tételével ma sem értek egyet. Ellenben, azonnal kifejeztem azt a véleményemet, és ezt elmondottam annak idején Vajtai elvtársnak is, hogy én ellene vagyok annak, hogy a Vajda-Vajtai cikkel kapcsolatban bármiféle úgynevezett adminisztratív intézkedés bekövetkezzék és Vajtai elvtárs ott is marad a főiskolán az adjunktusi állásában. Hosszú vita és hosszú tanácskozás után az Oktatásügyi Minisztérium Vajda elvtársat végül is fölfüggesztette. Amikor Vajda elvtársnak a fölfüggesztéséről szó volt, Szegeden többen, élükön Ladányi elvtárssal azt követelték, hogy Vajda elvtársat, Vajda professzort azonnal helyezzék el Szegedről általános iskolába. Akkor én a városi pártbizottságnak az ellenkezésével, az akkori miniszterrel, Erdey-Grúz Tiborral egyetértésben azt beszéltem meg, hogy addig is, amíg ezt a kérdést higgadt körülmények között napirendre lehet tűzni, az egyetem egy docensi, tehát egy főiskolai tanári állásnak megfelelő állást biztosit neki a könyvtárban, és biztosítja neki a tudományos munkának a lehetőségét. Én ezért egy esztendőn keresztül a Ladányi elvtárstól és környezetétől állandóan a jobboldali elhajlónak a vádját hallottam és többen is Szegeden mindent megtettek annak megakadályozására, hogy Vajda professzor végeredményben a főiskola illetményeihez csaknem hasonló illetménnyel nyugodtan tudjon dolgozni. Az ügynek a napirendre tűzése elkezdődött szeptemberben. Az Oktatásügyi Minisztérium ebben a kérdésben kiküldött egy külön bizottságot. A jelen pillanatban országosan folyik a másutt is elbocsátott egyetemi- és főiskolai tanároknak a rehabilitálása. Többen vannak ilyenek köztük olyanok, akik egy fillér nélkül, nyomorogva várják ügyüknek az intézését. Egész természetes volt, hogy elsősorban ezeket az ügyeket vették elő, és nem a Vajda professzorét, aki viszonylagosan magas fizetéssel tudott itten dolgozni. Miután az elmúlt napokban itten ilyen természetű hírek terjedtek el, mint amilyet Bódhy elvtárs megfogalmazott,…. én magam kértem még a keddi nap folyamán Sőtér professzort, a miniszterhelyettest, hogy ezt az ügyet valóban tisztázzuk. És ő nagyon rövid idő alatt, a kedd és a tegnapi , hát tegnap délelőtti budapesti tartózkodásom után meggyorsította ezt a folyamatot, és felhatalmazott arra, hogy közöljem, hogy az ügy le van zárva.
Miután itt több egyetemi tanárt érzésem szerint személyes becsületében is megsértettek, bár ennek az ülésnek nem ez a célja, szeretném mégis megkérdezni, hogy nyíltan mondják meg, hogy ez a válasz kielégítette-e Önöket?

/Többen: igen/

Perbiró: Ezzel kapcsolatban kívánnak fölszólalni?

Egy fiú: Csupán annyit szeretnék mondani, hogy tekintve, követeltük a szabad elvi viták rendezésének jogát, és tekintve, hogy ez az ülés, a MEFESZ alakuló
ülése, ezt a vitát hagyjuk máskorra, és ne térjünk el ennek a nagyszerű ülésnek a tárgyától. /taps/

Perbiró: Ugyanezt akartam én is javasolni, mert a nagygyűlésnek a programjától nagyon eltértünk. Itt úgy látom, hogy már személyeskedések területére siklik a kérdés. Fodor akadémikust illeti a szó.

Fodor akadémikus: Nem akarom ezt a vitát tovább folytatni, inkább megnyugtató választ arra adni, hogy itt fölmerült Vajnainak a neve, egy kizárt, úgy tudom orosz szakos hallgatóé. Szeretném közölni itt a diákság nagy nyilvánosságával, hogy az egyetemi pártbizottság létrehozott egy rehabilitációs bizottságot. Ennek az elnöke vagyok. Ez a bizottság működik, eddig már igen gyorsan, nem egy ügyben, többek közt a Vajda ügyben is pozitíve állást foglaltunk. A Vajnai ügyben is állást foglaltunk ugyancsak pozitíve, és mindenkit megnyugtathatok, hogy amint Péter, Vajda és még sokan mások méltánytalan sérelmeit a legrövidebb időn belül orvosoltuk, illetőleg orvoslására javaslatot tettünk, ugyanígy ez meg fog történni a még hátralévő ügyekkel is. Részben hivatalból, mindenféle előzetes kérelem nélkül, részben pedig kérelem alapján /Taps/.

Perbiró: Kedves Barátaim, most fölteszem a kérdést, hogy az előterjesztett programot általánosságban elfogadják-e? /Bekiabálás: El!/

Perbiró: Tessék szavazni kézfeltartással. Majd utána jön a hozzászólás. Általánosságban elfogadják-e? Kézfeltartással kérek szavazást.
Ellenpróbát kérek. Ellenvélemény nincs, tehát megállapítom, hogy az előterjesztett programot általánosságban a nagygyűlés elfogadta. Most részleteiben fogjuk megvitatni .Először szót adok /nagy zaj/. Nem olyan formában, mint a szervezeti szabályzatot, részletkérdésekhez lehet hozzászólni. Először Veres Józsefet illeti a szó.

Veres József: Kedves barátaim, a program-tervezettel kapcsolatban szeretnék az 5. pont c./ bekezdéséhez szintén egyrészt kari, másrészt mindnyájunknak a problémájához szólni. A pont következőképpen hangzik: A marxizmus oktatását szabadítsák meg a dogmatizmustól, minősítése megfelelt – nem megfelelt legyen.

Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy egy nagyon égető probléma van itt. Most egyáltalán nem kari problémáról akarok beszélni, de ezt is csatlakozik a mi kérdésünkhöz. tudniillik az a helyzet az orvoskaron, hogy az ötödéven jelen esetben filozófiai oktatás nincs. Úgy osztották be az elmúlt beosztás alapján, hogy két évre osztották föl a politikai gazdaságtant. Mi az elmúlt két év folyamán a politikai gazdaságtannak ezen anyag terjedelmét elvégeztük. Mi követelnénk a negyedéves orvostanhallgatók nevében, hogy a filozófia előadást tegyék fakultatívvá /”Helyes, Éljen”/

Perbiró: Ha elfogadják ezt a javaslatot, akkor kézfeltartással kérek szavazni. Ellenpróbát. Ellenvélemény nincs, akkor javasolom, hogy vegyék föl a  program-pontok közé. A következő fölszólaló Jobba György orvostanhallgató.

Jobba György: Rövid leszek nagyon.
Tisztelt Nagygyűlés! Beszéljünk a DISZ és a MEFESZ-nek a párhuzamos működéséről. nem szabad, hogy arról megfeledkezzünk, ami mai Szabad Ifjuságban jelent meg. Meglehetősen nagy megdöbbenéssel olvastam, amikor a Szabad Ifjúság kétségbe vonja a szegedi egyetemisták mozgalmának …….ét.
Szó szerint idézem: “Vajon az egyetemi ifjúság, a magyar ifjúság leképzettebb, legműveltebb, s ezekben a napokban éppen legharcosabb része kimarad a megújhodásért folytatott küzdelemből, külön utakon jár, eléri-e célját – mint a cikk hangoztatja – becsületes célját a szegedi egyetemi ifjúság?” Tehát ha a DISZ és a MEFESZ-nek az együttműködésről beszélünk, akkor a DISZ részéről nem várhatunk ilyen hangot.

/Rádiófelvétel vége./

« Vissza az előző oldalra