Nyéki Tamás - 1956-os emlékhelyek Szegeden
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Auditorium Maximum (Egyetem utca 2., II. emelet)
Október 16. Kedd – ezen a napon itt volt a szegedi egyetem DISZ bizottságának nagygyűlése, amelyen megalakul a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége (MEFESZ). A felkért levezető elnök Dr. Perbíró József jogi kari dékánhelyettes volt, aki az 1949/50. első félévétől oktatott a jogi karon. A mozgalom fő motorjai Lejtényi András II. éves joghallgató és Kiss Tamás II. joghallgató voltak. A budapesti ELTE BTK október 10-i, „Magyar Diákok!” felszólítású levele – amelyben október 22-re sztrájkra hívta fel az egyetemi és főiskolai hallgatókat az orosz nyelv fakultatívvá tételéért – október 13-án szombaton érkezett le Szegedre. Ezt akkor és az ezt követő napokban több példányban legépelték és eljuttatták a szegedi karokra, de ebbe már belevettek néhány, az oktatás megreformálását is érintő kérdést.
Október 18. Csütörtök – megalakul a BTK MEFESZ-szervezete
Október 19. Péntek - a József Attila Kör első és egyetlen vitaestje, Kováts József, a későbbi mártír első felszólalása. A JAK október 10-e szerdán alakult Dr. Baróti Dezső rektor elnökletével. Az esten az MDP, a DISZ és az ÁVH jelenléte mellett egykori meghurcoltak is részt vettek.
Október 20. Szombat – a MEFESZ-naggyűlésen, amelyen újra Dr. Perbíró József professzor volt a levezető elnök, elfogadják a szervezeti szabályzatot és a 20 pontos programtervezetet, majd MEFESZ-szervezők indulnak Budapestre, Pécsre, Miskolcra, Debrecenbe, Veszprémbe és Gödöllőre. A gyűlésen több mint 2000 fő vett részt, nem csak bent a termben, hanem az előtérben, a folyosókon, a lépcsőházban, ahol hangszórókon keresztül hallgathatták a benti folyó vitát. A gyűlés eredetileg 15 órára volt meghirdetve, de végül csak 16 órakor kezdődött, mert az ÁVH kordont húzott az épület köré és átkutatta mind a teret, mind az épületet. A programtervezetben szerepelt a Kossuth-címer bevezetése, március 15-e nemzeti ünnepként való elfogadása, egyetemi autonómia, demokratikus választások, bérreform, a sztálini korszak bűnöseinek felelősségrevonása, utazási kedvezmények bevezetése a diákságnak, új kollégiumok építése, fakultatív filozófiaoktatás, stb.
Október 26. Péntek - a Takaréktár utcai sortűz után egyes adatok szerint a tüntetők egy része a megölt Schwartz Lajos holttestét ide hozta és az Auditorium Maximumban ravatalozta fel (más adatok szerint az épület mögötti Ady téri sportpályára vitték).
Október 30. Kedd – újabb MEFESZ-gyűlést tartottak itt.
Az épület főbejárata mellett emléktábla őrzi a MEFESZ megalakulásának emlékét.
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (Tisza Lajos krt. 54.)
Október 17. Szerda – itt alakul meg az egyetem első MEFESZ-szervezete.
Dr. Perbíró József emléktáblája a földszinten, a mostani HÖK-iroda melletti szoba bejárata mellett a folyosón (ez volt Perbíró professzor szobája)
Fogadalmi Templom altemploma (Dóm tér)
Dr. Perbíró József (1908. Barcs – 1991. Szeged) sírja
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (Boldogasszony sgt. 6.)
Október 18. Csütörtök – ezen a napon alakult meg az akkori Pedagógiai Főiskolán a MEFESZ-szervezete, amely 14 pontos követelést szerkeszt. Legyen március 15-e, október 6-a és augusztus 20-a, újra legyen déli harangszó, vezessék be a Kossuth-címert, a szovjet csapatok vonuljanak ki az országból, a magyar hadifoglyokat hozzák haza, újra nemzeti gazdaság legyen, állítsanak fel Szegeden új Lenin-szobrot, de Sztálin nélkül, stb.
Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, Gyermekgyógyászati Klinika (Korányi fasor 14-15.)
Október 23. Kedd (Október 18. Csütörtök?) – egy itteni naggyűlésen megalakul az Orvostudományi Egyetem MEFESZ-szervezete
Október 31. Szerda - forradalmi bizottság alakul a OTE-n
Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerészettudományi Kara (Eötvös u. 6.)
Október 19. Péntek – az akkori Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészeti karán ezen a napon
nagygyűlést tartottak, amelyen megfogalmaztak egy 16 pontos: fizetésemelést, csak szakmai oktatók és oktatási anyagok legyenek csak, stb.
Honvéd téri egykori laktanya (Honvéd tér)
Október 29. Hétfő – ezen a napon kezdődött meg a szegedi a Nemzetőrség szervezése az októberre már kiürített egykori Dózsa laktanyában. A szervezet első parancsnoka Palotás József vasutas lett. Őrséget állítottak az ablakokba, a környező utcákba.
Október 30. Kedd - ideiglenesen Maróti András technikumi tanár lesz a parancsnok, és már aznap akciót hajtottak végre Sándorfalván
Október 31. Szerda – ezen napon a nemzetőrök elfoglalták az előző nap elhagyott öthalmi ÁVH-s laktanyát, ahonnan a fegyereket és felszerelést a városba szállították
November 1. Csütörtök - Lazur Barna honvéd fhdgy., az egyetemi katonai tanszék helyettes vezetője (a nemzetőrség egyetemi zászlóaljának addigi parancsnoka) lesz a végleges parancsnok, helyettesei Palotás József és Kendi József olimpikon birkózó, lakatos. De még ezen a napon a nemzetőrség elköltözött innen, és két kollégiumba tette át székhelyét.
Emléktábla látható a tér felöli bejárat melletti falon.
Öthalmi Diákszállások
1956-ig ez az Államvédelmi Hatóság (majd BM Belső Karhatalom) laktanyája volt. Október 30-án a tisztek
két-három teherautóval és fegyverekkel Jugoszláviába szöktek, másnap pedig már a szegedi nemzetőrök foglalták el a magára és nyitva hagyott laktanyát, az itthagyott fegyereket és felszerelést Szegedre szállították. November 5-e után a szovjet katonai parancsnokság rendezkedett be itt és ide szállították az első elfogott szegedi és környékbeli forradalmárokat. 1991-ig szovjet laktanya maradt.
Jancsó kollégium
Október 24. Szerda – miután a Kendergyárnál a szegedi tűzoltók, egyes szegedi honvédegységek és ávósok oszlatják szét a munkásokat csatlakozásra bírni akaró diáktömeget, a diákok részben a ebbe a diákotthonba menekülnek. Este ávósok rohanják meg a kollégiumot és bántalmazzák a diákokat.
Juhász Gyula Diákotthon (Kálvária sgt., Zászló utca és Borsos József utca közötti szakaszon)
Október 24. Szerda - este ávósok rohanják meg a kollégiumot és bántalmazzák a diákokat
November 1. Csütörtök - ide, a munkás zászlalj székhelyére teszik át a nemzetőrség parancsnokságát (II. emelet), és még ezen a napon Gyálaréten akciót hajtanak végre
November 2. Péntek – a szegedi nemzetőrök elfoglalják a kübekházi határőr laktanyát, megalakíttatják itt a helyi nemzetőrséget, majd továbbmenve Makóra, elfoglalják ott a pártházat. A későbbiekben objektumokat őriztek, élelmiszerszállítmányokat kísértek Budapestre, stb.
Bolyai Diákotthon (Boldogasszony sgt., Hősök Kapuja mellett)
November 1. Csütörtök – itt állomásozott ettől a naptól a szegedi nemzetőrség egyetemi zászlóalja
Aradi vértanúk tere
Október 24. Szerda - a téren a tűzoltók és az ávósok oszlatják fel a tüntetőket
A téren áll Szeged első 56-os emlékjele, egy kopjafa, illetve a mártír Kováts József emléktáblája az egykori piarista gimnázium, ma az SZTE TTK Bolyai Intézetének falán.
Rerrich Béla tér
Itt áll Szeged központi 56-os emlékműve.
Dóm tér
Október 23. Kedd - este innen egyetemisták és középiskolások tüntetése indul a Klauzál térre
A SZOTE Klubbnál áll a mártír Kováts József mellszobra
A Nemzeti Pantheonban áll Bibó Istán 56-os államminiszter mellszobra
Dugonics tér
Október 14-15. Vasárnap – Hétfő - az egyetemi diákklubban (ma a Katolikus Ház klubhelyisége) ezeken a napokon tárgyalják, vitatják meg a fiatalok a későbbi MEFESZ megalakítását
Október 24. Szerda – az egyetemi épület Aulájában egyetemi tanácsülés zajlott a forradalmi helyzet értékelés miatt
Október 25. Csütörtök – az Aulában forradalmi röpgyűlést tartottak, és ugyanaz nap reggel villanyszerelők kikapcsolták és leszerelték az egyetemi épület tetejéről a város legnagyobb, kivilágítható vörös csillagát, amelyet lehajítottak a térre. A Ságvári Gimnázium diákjai a maradványokat a Somogyi és az Oskola utcán át a hídra vitték, ahonnan beledobták a Tiszába
Bibó István 56-os államminiszter reliefes emléktáblája a II. emeleten
Klauzál tér
Október 19. Péntek – a Virág Cukrászdában a MEFESZ szervezői a másnapi nagygyűlést szervezték
október 23. Kedd - este Kaló Flórián színművész szavalta el a Nemzeti Dal a népgyűlés résztevőinek
Október 24. Szerda – újabb nagygyűlés a téren, Kaló Flórián újra elszavalta a Nemzeti Dalt, Bitskey Károly színművész pedig a Szózatot
Október 25. Csütörtök – az újszegedi kendergyár munkásai a tüntetőkhöz csatlakozva megkoszorúzzák a Kossuth-szobrot, majd innen a Széchenyi térre mentek
Horváth Mihály utca
Október 25. Csütörtök – az újszegedi kendergyár munkásai leverik az akkor még meglévő Fáklya Moziról a vörös csillagot
Kárász utca 11.
Október 29. Hétfő – ettől a naptól itt volt a forradalmi Szeged Népe szerkesztősége. A Délmagyarország szerkesztősége is itt volt 1950-től 1956. decemberéig, de akkor még Lenin utcának hívták.
Széchenyi tér
Október 25. Csütörtök - az újszegedi kendergyár munkásai a Fáklya Mozi csillagának leverése után a Csongrád Megyei (Városi?) Bíróság épületét is „csillagtalanítják”
a Délmagyarország szerkesztősége elől (akkor Lenin, ma Kárász u. 11.) a MDP Szeged Városi Bizottságának székházához, majd a Juhász Gyula Diákotthonhoz vonul egy
tömeg, ahol a vezetők megbeszélték a további teendőket. Innen a tanácsházához (ma városháza) mentek, amelynek erkélyéről Ábrahám Antal harmadtitkár és Kováts József beszélt a néphez. Ekkor megállapodtak a munkástanácsok és a városi forradalmi bizottság megalakításáról.
Október 27. Szombat – a tanácsteremben (ma Közgyűlési terem) megalakul az Ideiglenes Városi Munkástanács, Dr. Perbíró József lesz az elnöke
Október 29. Hétfő – az Ideiglenes Városi Munkástanács Városi Néptanáccsá alakul át, az elnökség tagja lett Kováts József (mezőgazdasági és pénzügyi osztály, majd okt. 31-e szerdától rendészeti ügyek – így a rendőrség és a nemzetőrség felügyelete), Arday Lajos volt honvédtiszt (katonai szakértő), Fábián Ferenc újságíró (a sajtó felügyelője), Szegedi István (ipari osztály), Áts Vilmos egyetemi hallgató (MEFESZ-küldött), Takács Ferenc (kereskedelmi osztály), Dr. Tóth Ágoston és Lukács Sándorné (város- és közgazdasági osztály), Perbíró elnök két helyettese Joszt István és Királyházi Sándor lettek. Kováts még aznap a tanácsháza erkélyéről felolvasta a Néptanács és a munkástanácsok 13 pontos memoradumát (szabad választások, a szovjetek kivonulása, semlegesség, kilépés a Varsói Szerződésből, rehabilitálások, stb.). Este egy teherautóval küldöttség indult a fővárosba Nagy Imréhez, de csak másnap tudtak bejutni hozzá, és aznap estére már haza is érkeztek Szegedre.
Október 30. Kedd – egy népgyűlés megpróbálja lebontani a két szovjet hősi emlékművet, de csak megrongálni tudják, illetve a csillagokat leverni a tetejéről. A tervek szerint egy 48-as és egy 56-os emlékmű került volna a helyükre (a két obeliszk maradványa ma a Dugonics temetőben található a szovjet hősi temetőben).
Október 31. Szerda – a Városi Néptanács Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottsággá alakul át
November 2. Péntek – a tanácsháza első emeletén felállítják a Széchenyi Adó szerkesztőségét, vezetője Horváth Jenő lesz, a színház főrendezője és SZNFB-i küldötte, illetve a SZNFB titkára. A szerkesztől és a bemondók a színház színészei lettek, akik híreket, közleményeket és üzeneteket olvastak be. A rádió a szomszédos MÁV Igazgatóság rádióadóján keresztül sugárzott.
November 3. Szombat – Dr. Perbíró József híres rádiós beszédében a sztálinista visszarendeződés veszélyéről beszél. A beszéd nyomtatásban is megjelent a helyi sajtóban.
November 4. Vasárnap – a Széchenyi Adó befejezi működését
November 5-6. Hétfő – Kedd - szovjet páncélosok szállják meg a várost, és pozícióba állnak a fontosabb közintézmények előtt, így a tanácsháza előtt is
November 6. Kedd - elfoglalják a tanácsházát, és letartóztatják az éppen ülésező SZFNB tagjait. Még ezen a napon népgyűlés zajlik le a tanácsháza előtt Perbíróért, akit közben első tanácshelyettessé neveznek ki és szabadon engednek.
Tisza Szálló – szegedi rendőrkapitányság székhelye, majd ávós verőpince
Korzó (akkor Vörös Csillag) Mozi – valamikor az utolsó októberi napokban a mozi előtt elfogtak négy állítólagos pesti ÁVH-st, és már éppen fel akarták őket akasztani, amikor Kendi nemzetőr parancsnokhelyettes és néhány nemzetőr kiemelte őket a fenyegető tömgből és a Csillagbörtönbe szállíttatta őket.
Takaréktár utca
Október 26. Péntek – erre a napra hatalmas forradalmi naggyűlést terveztek a Széchenyi térre, de a kiskunmajsai lövészezred két zászlóalja lezárta a hidat és a térre vezető utcákat. De az újszegedi kendergyár munkásai áttörték a hídi kordont és a színházhoz, majd a Tisza Lajos körútra vonultak egyre nagyobb tömegben. A felvonulás hírére az éppen ülésező egyetemi tanácsot odahagyva autóval a tömeg elejéhez sietett Baróti Dezső rektor, Nyíri Antal BTK-dékán és Korpássy Béla, az OTE rektora, majd az élre álltak és el akarták vinni a népet a Széchenyi tértől. De a tömeg egy része váratlanul befordult a Takaréktár utcába. Közben Perbíró a tanácsházán hasztalanul próbálta meggyőzni a katonai közigazgatás vezetőjét a blokád feloldásáról. Végül a tér, a Takaréktár és a Horváth Mihály utca torkolatánál találkozott a tömeg és a katonaság, ami tömegoszlató sortűzt alkalmazott, aminek következtében Schwartz Lajos 19 éves újszegedi kendergyári munkás az életét vesztette, sokan megsebesültek. Többek között Kováts József is, akit október 29ig ápoltak a sebészeti klinikán. A halottat egy hirtelen előkerített ágyra fektették, majd a Takaréktár utcán és a Tisza Lajos körúton keresztül az Egyetem utcába (vagy az Ady térre) vitték. Október 31-én szerdán temették Schwartzot a mára már felszámolt Rókusi temetőbe, de 1982-ben exhumálták és a Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Szegedi Nemzeti Színház
Október 23. Kedd - este ide érkezik a tüntető tömeg, amikor a színházban éppen a „Szent Johanna” című
színmű megy. A darab félbeszakad, Bitskey Károly színész elszavalja a Nemzeti Dalt, innen a tömeg a Széchenyi térre vonul
November 5. Hétfő - hajnalban kisebb, javarészt színészekből és színházi dolgozókból álló csoport veszi fel a harcot a szovjetekkel
Ruhagyár (Kossuth Lajos sgt. 72.)
Október 23. Kedd - este a Széchenyi térről a tömeg a először ehhez a gyárhoz vonul, majd a Kendergyárho, végül vissza a Széchenyi térre
Kendergyár (Londoni krt. 3.)
Október 23. Kedd - este a Ruhagyártól a tömeg ehhez a gyárhoz vonult, majd vissza a Széchenyi térre
Október 24. Szerda – a gyárnál a szegedi tűzoltók, egyes szegedi honvédegységek és ávósok oszlatják szét a munkásokat csatlakozásra bírni akaró diáktömeget, akik ezek után részben a Kálvária sgt.-i Juhász Gyula Diákotthonba menekülnek
Stefánia
Október 23. Kedd – késő este honvédek szerelték le talapzatáról a Tisza parton lévő Lenin-Sztálin szobrot és
elszállítják a honvéd gépkocsizó laktanya udvarára (a szobor a mai Lidice-emlékkő helyén állt)
Belvárosi Híd
Október 25. Csütörtök - a Ságvári Gimnázium diákjai a Dugonics téri egyetemi épület hatalmas vörös csillagának maradványait a Somogyi és az Oskola utcán át a hídra vitték, ahonnan beledobták a Tiszába
November 5. Hétfő - hajnalban egy színészekből álló fegyveres csoport a hídnak a mai halászcsárda felöli részénél felveszik a harcot a szovjetekkel
Rákóczi tér
November 5. Hétfő - hajnalban a Fémipari és Finommechanikai Vállalat fegyveres üzemőrsége a munkástanács-elnök vezetésével felveszi a harcot kézigránátokkal és kézifegyverekkel a Kossuth Lajos sugárúton Budapest felé vonuló szovjet csapatoszloppal. A fegyveresek a mai megyeháza helyén lévő sűrű bokrokból és a Kossuth Lajos sgt. 19. számú ház II. emeleti 1. és 2. lakásából tüzeltek a tankokra.
Nagy Imre szobra áll ma a téren
Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság (Kossuth Lajos sgt. 28.)
Október 25. Csütörtök – a megyei rendőrfőkapitányságon az ÁVH Főosztályt (vezetője M. Szabó István őrnagy), a rendőrséget és a katonaságot is alárendelik az ezen a napon itt megalakuló Katonai Közigazgatás vezetőjének, Halász Gyula honvéd fhdgy.-nak
Október 27. Szombat – tárgyalások folynak a Néptanács és a KK vezetője között, illetve határozatot hoznak a nemzetőrség felállításáról
Október 28. Vasárnap – oszágosan megszüntetik az ÁVH-t, mire a főosztályról elmenekülnek az ávósok (Jugoszláviába és Kiskunfélegyházára)
Október 29. Hétfő – Halász hivatalosan is átadja a hatalmat Perbírónak
Cserepes sor
November 4-5. Vasárnap – Hétfő – az itteni Kertész-téglagyár fegyveres csoportja két napig tartózkodott itt Szabó Antal nemzetőr parancsnoksága alatt (a Tisza-pályaudvaron is volt fegyveres vasúti üzemőrség, amelynek Lázár Sándor volt a parancsnoka, aki egy ideig a pályaudar munkástanácsának is az elnöke volt).
Csillagbörtön (Mars tér)
A forradalmi napok alatt itt voltak védőőrizetben az elfogott ávósok és funkcionáriusok, majd november 6-a, kedd után itt gyűjtötték össze az elfogott szegedi, majd környékbeli forradalmárokat. 1958-ban itt akasztották fel Kováts Józsefet.
/(1926-1958.) orvostanhallgató, a koalíciós időkben a Magyar Szabadság Párt egyik szegedi aktivistája, 1947-51-ben politikai ab, 1956-ban a röszkei gépállomás főkönyvelője/
Emléktábla a politikai foglyokról.
Tisza Lajos krt. – Danner Péter emléktáblája (Budapesten esett el a harcokban)
Belvárosi temető
Schwartz Lajos (1937-1956.) sírja (1982-ben hozták át ide a Rókusi temetőből)
Szimbolikus kopjafacsoport az 56-os áldozatok és a jeltelen sírban nyugó Kováts József emlékére (II. világháborús emlékparkban a világháborús emlékmű mellett).
Szeged-Szőreg, Hősök tere
Földes Tibor (1923. Szőreg – 1958. jan. 31. Bp.) emléktáblája (villanyszerelő, a Szegedi Vegyesipari Szövetkezet Munkástanácsának tagja, a SZFNB elnökségi tagja egyedi ügyekkel, 1956. november közepétől 1957. március végéig Ausztriában tartózkodik, ahol beszervezik, visszaküldik, de elfogják és felakasztják)
Fölsővárosi minorita templom kertje
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékköve
